Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
A meteorológiai napijelentés térkép
|
Ez a térkép az Országos Meteorológiai Szolgálat által naponta kiadott Időjárási Napijelentés című kiadványának utolsó oldalán szerepel.
Az adott nap 0 órakor mért adatok alapján van megrajzolva.
A térképen lévő görbék az ún. izobárok. Nem keverendő össze a partvonallal, az is görbe, de az izobárokon szám is látható (pl.: 995, 1000, 1005, ... stb.). Az izobárok az azonos nyomású pontokat összekötő görbék. Ha megrajzolunk egy ilyen térképet, akkor kirajzolódnak olyan helyek, ahol alacsony-, illetve magas a légnyomás. Ezeket jelentik a vastag A és M betűk. Az alacsonynyomású helyek a ciklonok középpontjai, a magasak az anticiklonokat jelentik. Az 1. ábrán Norvégia partjainál, illetve a Fekete-tenger északi részén van egy-egy ciklon. Anticiklon helyezkedik el pl. Spanyolország felett. Az izobárok 5 hPa-onként vannak meghúzva. Egy mély ciklonban akár 950 hPa alá is süllyedhet a nyomás, bár ez elég ritka; izmosabb anticiklonoknál pedig 1050 fölé. Egy hurrikánban 900 hPa alatti légnyomás értékek is vannak, egy tornádóban pedig akár 500 hPa alá is süllyedhet a nyomás. Az északi féltekén a ciklonok az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylenek, míg az anticiklonban az óramutató járásával megegyező irányban történnek a mozgások. Azaz ha úgy állunk, hogy a szél mögülünk fúj, akkor bal oldalon van az alacsony nyomású terület, jobbra pedig a magas. Az 1. ábra alapján tehát Magyarországon északi, északnyugati szél fúj.
Nem kell nagy megfigyelőtehetség, hogy észrevegyük: a ciklonok közepéből vastag görbe vonalak jönnek ki, valamelyiken háromszögek, valamelyiken félkörök vannak, de van olyan is, amelyiken mindkettő megtalálható. Ezek a frontok, melyek az időjárás-változásokat okozzák. A farkasfogas-háromszöges a hidegfront, a félkörös a melegfront. Látható, hogy a melegfront "megy elöl", mögötte meleg levegő áramlik a magasban. A hidegfront van "hátul", e mögött hideg levegő érkezik. A két front közti területet nevezzük melegszektornak. Mivel a hidegfront gyorsabban mozog, mint a meleg, lassan utol fogja érni azt. Ekkor beszélünk okklúziós frontról, ezen láthatók mind a farkasfogak, mind a félkörök. A pont, ahol a két front találkozik, az okklúziós pont. Az utolérés hamarább történik meg a ciklon középpontjához közel, és halad egyre távolabb, a meleg szektort egyre szűkül, az okklúziós front úgy növekszik, mintha egy cipzárt húznánk össze. A ciklon addig él, amíg a két oldalán megvan a hőmérsékleti kontraszt. A képen látható izobárstruktúrát nevezzük időjárási helyzetnek. Azért jó ezt tudni, mert első ránézésre nagy vonalakban lehet valamit mondani az időjárásról. Ugyanis a különböző bárikus rendszerekhez a különböző évszakokban más és más időjárási események kapcsolhatók. Pl. anticiklonban nyáron szép napos idő van, ősszel, télen viszont tartósan ködös területek is előfordulhatnak. A ciklonokban változékony, szeles az idő, a frontok mentén felhős, csapadékos az időjárás. Vannak természetesen átmeneti területek, amelyekre nem lehet azt mondani, hogy ciklon, vagy anticiklon. Ilyenek pl. anticiklon pereme, azori orr helyzet, bárikus mocsár, ciklon elő-, illetve hátoldal, ciklonális vagy anticiklonális izobárikus görbülettel. Egy térség időjárását az is meghatározhatja, hogy a különböző bárikus képződmények a térséghez képest milyen helyzetben van (pl. anticiklon Magyarországtól délre). Az 1. ábrán látható időjárási helyzetet a következőképpen lehetne jellemezni: Magyarország egy anticiklon peremén helyezkedik el, de az időjárást még meghatározza egy elvonult ciklon, amelynek hátoldalán hideg levegő érkezett a Kárpát-medencébe. Ugyanakkor nyugat felől egy melegfront súrolja az országot észak felől, a magasban már elkezdődik a meleg levegő beáramlása. A sok izobár szeles időt sejtet, aminek hatására valószínűleg nem hűl le éjszaka a levegő brutális módon.
A napijelentés térképen fel van tüntetve pár meteorológiai állomás adata is. A valóságban ennél sokkal több állomás van, de ha az összeset ráraknánk, akkor elég kaotikus lenne a kép. A 2. ábrán pár állomás adatai láthatóak. Az állomásokat a kicsi körök reprezentálják, és a következő időjárási elemek olvashatók le róla:
feherb
|
||||||||
