Leírás

A Vértes fennsíkjának északi részén található. A fennsík peremét kisebb-nagyobb völgyek szabdalták fel, olykor merész kis gerinceket alkotva, főként a déli oldalon. Maga a hegység markáns szerkezeti vonalakkal határolt, amely meredek letörésekkel határolódik el a szomszédos tájaktól. Karsztos, vízhiányos, amelyet uralkodóan triász dolomit és mészkőformációk üledéksorozatai építenek fel. A hegység állítólag a nevét a kelta eredetű wertus szóból kapta, amely vizenyős területből kiemelkedő területet jelent, hiszen a középkorban a Vértest valóban lápos,mocsaras mezők vették körül.

A Duna vízgyűjtőjén van, délre a Váli-völgyön át, északon a Galla-patakon át folynak le a vizek. Mivel a hegységet jó vízvezető kőzetek építik fel, ezért nem meglepő, hogy források inkább csak a hegység peremén fakadnak, és a hegység belsejében szintén nem találkozunk jelentős vízfolyással. Összefüggő talajvízszint nincs, a víz kalcium-magnézium-hidrokabonátos. A rétegvízkészlet jelentékeny, szintje a bányászat felhagyásával újra emelkedni kezdett. A Vértesben nagyjából 70 barlang ismeretes, közülük a legismertebb a Báracházi barlang.

Északabbra, így a csúcs környékén is, elsősorban bükkös és gyertyános-tölgyes társulások vannak, bükkösökkel inkább az északi lejtőkön, hegyoldalakon találkozhatunk. Délen mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők, sziklagyepek váltakoznak. Nem hiányoznak a törmeléklejtő-erdők sem, amelyek a Dunántúlon a Bakony mellett itt fordulnak elő leggyakrabban. A Vértes megosztó hegység, melynek legérdekesebb része botanikai szempontból az átmeneti zóna, az elegyes karszterdő társulás, amely déli ész az északi rész között húzódik.

Megközelítés

Jelzett turistaút nem vezet fel rá. Az egykori Birkacsárdánál lehet parkolni, onnan az út 2,5 km, 220 m szint.

Források: http://erdeszetilapok.oszk.hu/01783/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2013_07-08_210-211.pdf

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 15.szám Vértes hegység 1928 ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)