A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
1. felvonás: Szulyói-sziklák
A győri társak elsősorban Ausztriába szerveznek túrákat, idén azonban már másodszor is kivételt tettünk – a Morva-karsztvidék után – a szlovák Sztrázsó-hegység került alaposabb szem- és lábravételezés alá. Az első túra Szulyóváraljáról indult, és ahogy az a várromoknál lenni szokott, nem épp a lapos területekre épültek, egyenes következőjeként emelkedtünk, ameddig csak lehetett. Az első művészportrék az alakzatokban vándorolva legelő birkákról készültek a bámulatosan zöld legelőkön, majd Szulyó várának érintésével felkúsztunk a Rohács csúcsára, végül Hricsó vármaradványaira kapaszkodtunk fel. A busz a völgyben, Hricsóváralján várt bennünket. 2. felvonás: Manini-hasadék Megpihenve és feltankolva robogtunk a Manini-hasadékhoz. A Békási-szoroshoz hasonlatos helyen a túrát vezetők az előre megtervezett útvonal rövidítésére adták a fejüket, amiből természetesen az ellenkezője sült ki.
Voltaképp elég veszélyesre sikeredett a túra, ugyanis a laza gallyakkal, kövecskékkel, nagyobb kövekkel tűzdelt talaj a legapróbb mozdulatokra is könnyen megindult és nem egyszer a mögötted haladók éberségének köszönhetően nem lett komolyabb baj. Este 6-ra értük fel a tetőre, ahol legörnyedtünk a megkönnyebbüléstől, hogy végre felértünk. Innen egy kisebb kanyarral értük el a peremet, ahonnan letekinthettünk a Manini-szakadékba. Az alkonyi lejtmenet a „hegy” napos oldalán vitt bennünket körtúránk elejéhez.