A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Idei első győrös kiruccanásunk hazai pályán esett meg, a túra során 2 várromot és egy sztúpát érintettünk.
A Rezi várhoz vezető úton néhol hófoltokat, néhol fertelmes, cuppogós dagonyát kereszteztünk, viszont kellemes illóolajos aláfestést nyújtottak a fel-felbukkanó medvehagyma-ligetek, amelyből többen is szedegettek bébileveleket. A várhoz érve konstatáltuk a kissé párás kilátást, no meg a szemközti dombon lévő „köztes állomást”. Lefelé aszfaltozott úton mentünk, meg tévesen jobbra két kő kapubejáró erejéig (mint később megtudtuk, laktanya bejáratok voltak anno), még időben visszafordultunk és a kijelölt úton folytattuk. Sajnos egy darabon az országút szélén kacsáztunk, de Zalaszántóra beérve a sztúpa felé már földúton kanyarogtunk. Maga a sztúpa – ha jól emlékszem – 30 méter magas és 24 méter széles, Európa egyik, ha nem a legnagyobb sztúpája.
A maga egyszerűségében és a fákra kötött imazászlók tömegével igazán impozáns, ha lehet rá ezt a szót használni. Mi is körbesétáltuk egyenként a szinteket, úgy haladtunk felfelé. (Engem a tari sztúpa kissé jobban megragadott.) A közös csoportkép után nekiveselkedtünk még a Tátikának, kis kanyarral rátérve a kék jelzésre. Felérve újra végiglegeltettük a szemünket a tájon, nyugtáztuk a bejárt íveket, majd a busz felé vettük az irányt.