Somló

A Csúcsrajárás túramozgalom felkeresendő csúcsa

Kisalföld
Koordináták: N47 08.796 , E17 22.331
Tszf. magasság: 432 méter


Leírás

A Szent István kilátó a Somló legmagasabb pontján

Somló az egyik legjellegzetesebb tanúhegy, amely már nem is a Balaton-felvidéken, hanem a Kisalföldön található és ezzel a Kisalföld legmagasabb pontjának számít. Már messziről jól kivehető jellegzetes alakja. Nevét állítólag a rengeteg sombokorról kapta, amely régebben teljesen ellepte a hegyet.

Somló tipikus bazalt tanúhegy. Mikor még a Pannon-tenger hullámzott a helyén akkor jelentős mennyiségű üledék rakódott le a területen. Később a tenger -azaz öböl- egyre édesvízűbbé vált a beleömlő vízfolyások miatt illetve szépen lassan feltöltődött. A hegy kőzet összetétele alapján valószínűsíthető a rétegvulkáni működés, melynek során az üledékre először bazalttufa került, ezután egy erősebb, majd egy gyengébb magma robbanásos kitörés következett és végül a lávaömléssel kialakult egy lávató a korábbi tufás peremek által határolt területen belül. Ezután már a külső erők, elsősorban a szél, formázták tovább a hegyet és környékét, amely a külső erők hatására egyre jobban lepusztult és így a Somló mindinkább kiemelkedett a környezetéből. A többi tanúhegyre jellemző bazaltorgonák, igaz jóval szerényebb formában, de a Somlón is megtalálhatóak.

Somlón két forrás található, az egyik a Szent Márton forrás, a másik pedig a Séd-forrás. Önálló vízfolyása nincs.

A cseres tölgyes jellemző erdőtársulása, de a hegy északi oldalán még a bükk is megél, jellegzetes védett növénye a sárga virágú sziklai ternye. A környezetéből jelentősen kiemelkedő hegy remek otthont és fészkelő helyet nyújt az itthon ismét egyre gyakoribbá váló hollónak, de néha egy-egy sas is ellátogat ide. A napsütésnek kitett felszínek többek között a bazalt nagyfokú hőelnyelésének köszönhetően, hamar és jól felmelegszenek és ennek különösen a hüllők örülnek, elég sok védett gyíkfélének add otthont a hegy.

A Somló és a juhfark a Borvidékek sor egyik bélyegén

Egy ilyen magaslat, amelyről remekül vigyázni lehet a környéket, szinte kiáltott egy vár után. A vár állítólag a tatárjárás után épült, de írásos bizonyíték erre jelenleg nincs, csak mintegy száz évvel későbbről. A vár többször gazdát cserélt, végül egyházi kezekbe került és várkastéllyá alakították át. Mohács után egy ideig a térség legerősebb várának számított. Később, miután Sümegé lett a térségben a fő katonai szerep, a vár hanyatlásnak indult.

A mai Somló, ahogy ismerjük, nem lenne teljes az ember nélkül, hiszen régóta művelik lankás lejtőit, szőlőültetvények szövik körbe a hegy lábát, Magyarország egyik legősibb szőlőfajtájának, a juhfarknak , legismertebb termőhelye a Somló.

Megközelítés

Kis kiterjedésű hegy lévén sok, és relatíve rövid túrával elérhető a csúcs, ahol kilátó is van. A P és a S turistautak mennek fel a hegy tetejére. Autóval célszerű a hegy lábához közel parkolni, mert keskenyek az utak, és feljebb nehezebb is félreállni. A legközelebbi vasútállomás Somlóvásárhely, csak a személyvonatok állnak meg.

Források
Kovács István Péter: Újabb adatok a Somló felszínfejlődéséhez
Wikipédia

Térképrészlet forrása: A Bakony turistatérképe Kartográfiai Vállalat 1958