Hajtánytúra

Túraparaméterek

A túra hossza

–

Szintkülönbség

–

Szintidő

–

Legmagasabb pont

Indulás

Valamikor délelőtt – Oberpullendorf

Útvonal

Oberpullendorf – Neckenmarkt-Horitschon – Oberpullendorf

Érkezés

Valamikor délután – Neckenmarkt-Horitschon

Résztvevők

szabola, juhi, krichard, feherb, Judit, natasa, Dóri, Kinga

Időjárás

Napközben az Alpok felett zivatarfelhők képződtek, amik miatt estére erősen felhős lett az ég, de mi nem találkoztunk csapadékkal.

Burgenlandban, nem messze Kőszegtől található Oberpullendorf, vagy ha úgy tetszik, Felsőpulya. Innen lehet indulni hajtányozni, egy használaton kívüli vasúti pályán nagyjából 30 km hosszan. A másik végállomás Neckenmarkt-Horitschon. Van több fajta hajtány 2-től 9 személyesig, sőt egy luxus kivitelű is bőrülésekkel, beépített CD-s rádióval, de asszem minibár nincs benne és malájkurvákat sem adnak hozzá. Mi egy 9 személyessel mentünk 8-an. Nem az a klasszikus hajtány, mint ami a rajzfilmekben is van, hogy a nyúl meg a farkas pumpálja a hajtányt a végtelen Prérin, és a végén az utolsó pillanatban sikerül a kitérővágányra irányítani a hajtányt a sípoló gőzmozdony elől. Itt ugye vonatközlekedés nincs a hajtányozás idején (egyes állomásokon voltak tehervagonok, és a pálya környéke sem úgy nézett ki, mint egy felhagyott vágány), és a hajtányt nem pumpálni kell, hanem tekerni, mint egy biciklit. A miénk viszonylag nagy volt, így 5 ember tekert, a maradék nézelődhetett, vagy a tökeit vakargathatta.

Egy vágány van, az állomásokon sem lehet kikerülni normálisan a többi hajtányt. Ha valaki megáll valahol pihenni vagy inni-enni, akkor a többieknek is meg kell állni. Illetve ki is lehet emelni a hajtányt a sínek mellett lévő dobogóra, bár egy 9 személyes hajtánynak azért van súlya. Mi azért elbírtunk vele, mikor majd egy órát voltunk egy játszótéren. Pár állomás büféként is üzemel, mi egy helyen zabáltunk fagyikelyheket.

A vonal nem sík terepen megy, de ha Oberpullendorfból indul az ember, akkor jóval több a lejtő, mint az emelkedő. Egy-egy hosszabb lejtőn marhára be lehet gyorsulni, viszont a fékre oda kell figyelni, mert túl jó. Minden hajtó embernek van egy fékpedálja, és ha valaki nem ül, hanem ácsorog a hajtányon, az könnyen megjárhatja egy fékezésnél. Épphogycsak rálép az ember a fékre, máris megáll a járgány. Én egyszer majdnem megöltem a krichardot, mert megcsúszott a lábam a (gáz)pedálon, és rátehénkedtem a fékre, ő meg éppen felállt az ülésből. Szerencsére az a fékpedál rossz volt.

Nagyon könnyen le tud égni az ember, hiszen majdnem egész nap teker, és gyakorlatilag sehol sincs erdő, vagy húvös szakasz a pálya mellett. Emiatt az emelkedők is elég izzasztóak. Többször kereszteztünk utat, néhol egy sorompót is meg kellett emelni a továbbhaladáshoz. Kétszer egy gombot is meg kellett nyomni, hogy az autósoknak pirosra váltson a lámpa, illetve hogy felemelkedjen a sorompónk. Mi indultunk elsőnek, de elég hamar beértek a többiek. Nem siettünk nagyon, mi a francér hajtottuk volna ki a belünket. Meg is álltunk többször fényképezni, meg kisdisznókkal játszani.

Egy Esterházy-kastély udvarán volt botanikus kert meg játszótér, itt kb. 1 órát voltunk. Addig ki lett emelve a vágányról a hajtányunk. A túra fogyatékossága, hogy körülményes a visszamenetel a kiindulási pontra. Gyakorlatilag csak taxival lehetséges, amit a szervezők biztosítanak nem kevés ajróér. Nálunk a két sofőr ment vissza a kocsiért, és visszajöttek értünk. Lenne még buszjárat is, de hétvégén nem jár.