Leírás

A Visegrádi-hg „egybeépült” ugyan a Pilissel, de szerkezetileg az Északi-középhegységhez tartozik. A Börzsönytől a Duna választotta le. Több lépcsőben alakult ki a miocén kor középső részétől kezdve. Először alacsony mélységben megszilárduló telérkőzetek, dagadókúpok, robbanásos kitörések alakították a felszínt, majd két lépcsőben rétegvulkánok épültek fel, amelyek beszakadtak. Ezen kalderaromok alkotják ma is a hegység legmeredekebb lejtőit. A jellemző kőzet az andezit és a dácit.

Alacsonyabb szinteken, a déli oldalakon cser-, magasabban és az északi oldalakon gyertyános-tölgyesek az uralkodóak, kisebb körzetekben bükkösök is előfordulnak. Emellett a völgyekben szurdokerdők, a sziklás oldalakon sziklagyepek találhatók. Kis vízfolyásai vannak, amelyek a Dunába ömlenek, részben időszakosak. Több forrás is található a magaslat környezetében, ezek inkább kis vízhozamúak, illetve időszakosak.

Itt mérték Magyarországon az eddigi legnagyobb havi csapadékösszeget, 444 mm-t.

Népszerű kirándulóhely, természetes kilátással a Dunakanyarra, amit részben a Prédikálószék takar. Sok az árus, büfé, étterem. Nemcsak magán a csúcson, hanem kb. 1 km távolságra, kicsivel lejjebb is van egy kilátópont, ami Rezső-kilátó névre hallgat. Rövid körtúrát is tehetünk a Thirring-körúton.

A Magyar Turista Egyesület megalapítása és létrehozása Dobogókővel szinte egybeforrt. A külföldi, főleg ausztriai példák arra sarkallták az itthoni polgárokat, hogy itthon is hasonló szervezetet hozzanak létre. Különben nem az MTE volt az első turista egyesület (pár évvel korábban már megalakult például a Mecsek Egyesület), azonban szinte mindegyik hazai társaság az osztrák példából indult ki olyannyira, hogy például a havasi gyopár megjelenik a címerükben. Az MTE ötlete 1888-ban merült fel a Klastrom forrás közelében, aminek emlékét emléktábla is őrzi. És az ötletgazdák lelkesedésükben meg is szerezték az akkoriban még fátlan füves rétként terpeszkedő Dobogókőn azt a földterületet, ahol felépítették Magyarország egyik legrégebbi turistaházát. Ma is ott áll. Olyan neves személyiségek voltak az alapítók között, mint báró Eötvös Lóránd, dr. Téry Ödön vagy Thirring Gusztáv. Nevükkel találkozhatunk is Dobogókő környékén. A vizet a Déry (NagyBoldogAsszony) forrásból szerezték. Tulajdonképpen ezzel indult el Dobogókő a népszerűség útján, annyira hogy 8 évvel a faház után már egy kőházat is felépítettek.

A háború és az utána következő szocialista irányvonal köztudottan nemigen kedvelte a vallást. Azonban a háború előtt a vallás a mindennapok része volt, így ez több helyen is megnyilvánult. Ilyen volt például az MTE által, a világháborúban elesettek emlékművéhez állított kereszt, amelyet a Rákosi korszakban le is döntöttek. Az 1920-as évek végén épült fel a Dobogókő alatt a siketek Mária kegyhelye, de ezt is többször szétverték már. A szocialista időszakban terület elvadult, államosítások következtében a menedékház gazdákat cserélt állapota romlott. Magyarán nem vigyáztak rá, pedig akkoriban is voltak természetjáró csoportok, elég csak a különböző vállalatok turista tagozataira gondolni. Végül a rendszerváltás után kezdték ismét menteni a menthetőt, az épületet rekonstruálták, felújították, fákat telepítettek, kitakarították a területet.

Megközelítés

Autóval, tömegközlekedéssel megközelíthető, a parkoló és a buszmegálló gyakorlatilag a hegytetőn van.
Az OKT átmegy rajta, bélyegzőhely is van a csúcson.

A legrövidebb út, ha kicsit mászni is akarunk, akkor Pilisszentkeresztről indulhatunk. Az OKT-n 4,2 km, a P jelzésen 3,7 km a táv, a szint mindkét esetben 360 m;
Másik irányból Pilisszentlászlóról indulhatunk útba ejtve a Kárpát-forrást és a Sikárosi-erdészházat (9,7 km, 400 m szint);

Dömösről a Téry úton a P jelzésen vagy a Lukács-árkon át a S jelzésen is feljöhetünk. Mindkettő esetében 8,1 km, 600 m szint az út. Utóbbi esetében felfelé jövet a Rám-szakadékon át is mehetünk a Z jelzésen át;
Kerékpárral is fel lehet jönni hosszú és változóan meredek kaptatókon Pomáz vagy Esztergom felől, de az erdészeti utat is használhatjuk Dömörkapuról.

Források: Peták István – A Magyar Turista Egyesület és a Pilis hegység

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 2.szám Pilis hegység ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)