Leírás

Az Alpokalja legmagasabb hegysége, maga a csúcs az osztrák határon van. Fő gerince magyar oldalon az Írottkőtől Kőszeg északi részéig húzódik, miközben észak felé fokozatosan alacsonyodik. Ebből mindkét oldalon kisebb oldalgerincek ágaznak ki, amelyeket mély, eróziós patakvölgyek választanak el egymástól. Átalakult, kristályos kőzet a fő építőanyaga, amelyre üledékes kőzet rakódott a középidőben. Hazánk egyik legrégibb hegysége, a kaledóniai-hegységképződés során alakult ki. Az üledékek, amelyekből a metamorfózis során a hegység fő kőzeteit, palái létrejöttek, a Dunántúli-középhegység egyes üledékrétegeivel azonos korúak, azonban jóval nagyobb hegységképző erők hatottak rá. Az Írott-kő környékén a kvarccsillámpala a jellemző, könnyen felismerhető lemezes szerkezetéről és szürkés esetleg feketés színéről.

A Gyöngyös-patak jobboldali vízrendszeréhez tartozik. Elég csapadékos és jó vízellátottságú terület. Mivel a vízzáró kőzetrétegek közé vízvezető rétegek is kerültek, ezért sok forrás is található a hegység területén. A számos forrás közül legismertebb és legbővizűbb a Hétforrás. A félkörívben elhelyezkedő, a hét vezér nevét viselő kifolyókból jobb napokon összesen akár közel 5 hektoliter is kiborulhat percenként. A hegység legmagasabban fekvő forrása pedig a Hörrmann-forrás.

A főgerinctől északra bükkösök, délre gyertyános-tölgyesek vannak, emellett délen jellemzőek a sziklaerdők is. Csekély az őshonos fenyőállomány. A több évszázados erdőhasználat jelentősen átalakította a hegység eredeti erdő társulásait, főként a bükkösök szorultak vissza, helyükre telepített fenyvesek (elsősorban luc és erdei fenyő) kerültek. Ezen a környéken is ugyanaz a hiba történt, mint sok más helyen: az egykorú fákból álló erdők kialakítása lecsökkentette a biodiverzitás, az érzékenyebb fajok megritkultak, vagy el is tűntek. Emellett a nyiladékokban, tarvágásokban, villanyvezetékek sávjaiban új társulások és növényfajok is megjelentek. Itt érezhető legerősebben az Alpok hatása. A hegységben sok védett növényfaj él, mint például a széleslevelű harangvirág, de az osztrák tarsóka vagy a fehér sáfrány csak errefelé fordul elő az országban.

Az állatvilág is nyugati illetve hegyvidéki jellegzetességeket mutat. Pont emiatt sok állatfajjal csak errefelé találkozhatunk, ilyen például a havasi cickány. A bükkerdőkben könnyen megpillanthatjuk valamelyik harkály fajt, akár a fokozottan védett fehérhátú fakopánccsal is összefuthatunk. Természetesen szarvasok, őzek és vaddisznók is járják a hegyeket és völgyeket.

Megközelítés

Az OKT és a DDK kezdő/végpontja. Legközelebbi lakott hely Velem, ahonnan a P jelzésen érhető el a csúcs (5,3 km, 530 m szint).

A hegység kis kiterjedése miatt közepes hosszúságú túrákkal a csúcs távolabbról is elérhető. Közben egy csomó prémiumkategóriás célpontot is érinthetünk. Ezek a teljesség igénye nélkül: Hétforrás, Óháztető, Cáki pincesor, Hörmann-forrás, Kalapos-kő, Stájerházak, Szikla-forrás.
Ausztriában parkoló is van, ahonnan minimális emelkedővel elérhető.

Forrás : A Kőszegi-hegység vegetációja
https://orseginemzetipark.hu/hu/info/termeszetvedelem/tajvedelmi-korzetek/koszegi-tajvedelmi-korzet.html