Leírás

A Bükk-fennsíkon helyezkedik el. A fennsík középidei karbonátos kőzetekből épül fel, alsó- és felsőtriászkori mészkő a jellemző. A kőzet a pleisztocénban erősen karsztosodott, annak sokfajta formakincse megfigyelhető a területen. Maga a fennsík 600-900 m magasan van, ebből lógnak ki 900 m fölé a kövek. Sokáig az Istállós-kőt tekintették a legmagasabb pontnak, azonban egy tőle nem messze lévő kiemelkedés kicsivel magasabbnak bizonyult, amit Szilvási-kőnek neveztek el.

Erdeit főleg montán bükkösök  alkotják, de megfigyelhetők a hársas-kőrisesek is, a sziklás felszínű hátakon pedig sziklaerdők foglalnak  helyet. A déli sziklákon sziklagyepek, sztyepprétek vannak. Sok a telepített fenyves. Maga a fennsík vízben szegény. Ahol a letörése eléri a karsztvíz szintjét, ott a peremén karsztforrások bukkannak elő, amelyek vízhozama erősen ingadozik. Legjelentősebbek ÉNY-n a Szalajka, K-n a Garadna-forrás.

Az Istállós-kő sokaknak egyenlő a róla elhíresült barlanggal, amely hegy oldalában, 500 méteres magasságban nyílik. Állítólag a csúcs is a barlangról kapta a nevét. Nem olyan jellegzetes cseppkőbarlangról van szó, amilyet az ember karsztos hegyvidéken várna; az üreg egy nagy terem, egyetlen háromszög alakú bejárattal, amely egy földtani törésvonal mentén jött létre. A barlangban több kultúra nyomait is megtalálták, világhíresek az itt talált mamut csontjaiból készült ékszerek, az ötlyukú, barlangi medve csontjából készült síp pedig egyedülálló. A barlang fokozottan védett, ennek ellenére szabadon látogatható.

Megközelítés

Legrövidebb út Szilvásvárad felől a Szalajkavölgyön át Z3-K3 jelzéseken (6 km, 600m szint). A szint túlnyomó része az út legvégén van, így az nagyon meredek.

Források:
Wikipédia

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 7.szám Bükk hegység,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)