Leírás

A Hármashatár tulajdonképpen nem is az Őrségben, hanem a Vendvidék területén, legpontosabban a Vasi Hegyhát kistájon fekszik és maga a csúcs Magyarország legnyugatibb pontja. A terület legmagasabb pontja nincs messze a határtól és nem is sokkal magasabb a Hármashatárnál, a 404 méteres Ezüst-hegy. A határt Trianon után nagyjából a Rába és Mura vízválasztón húzták meg és így került az egyik legmagasabb pontra a Hármashatár. Nem is biztos, hogy ez a legmagasabb csúcs, előfordulhat, hogy a csúcs környéki dombok közül valamelyik pár méterrel magasabb a Hármashatárnál.

A csúcs környékét a Szölnöki-patak és mellékerecskéi által létrehozott nagyjából észak-dél irányú völgyek és keskenyebb gerincek határozzák meg. Az alapkőzetre, amely a főként metamorf kőzetekből áll, üledékréteg rakódott, elsősorban agyag és kavics. A kavics nem vízzáró azonban a vasvegyületek segítségével cementálódott és így a térséget sok helyütt eléggé rossz vízvezető képességű talajok fedik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a terület Magyarország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik, és ezért nem meglepő hogy felszíni vizekben elég gazdag. A körülmények kedveztek a lefolyástalan területeken létrejött lápok számára.

A terület erdősültségi foka nagyon magas, a hegyháton az erdők aránya meghaladja a 80 %-ot. A korábbi évszázadokban nem volt ilyen magas az arány az őrségi vidéken, főleg a mezőgazdaságnak illetve annak rossz módszerei miatt. Ugyanis a rossz termőtalaj, illetve később az erőltetett szocialista mezőgazdaság arra kényszerítette az itt élőket, hogy folyamatosan új és új területeket vontak művelés alá, míg a felhagyott szántók vissza erdősültek vagy kaszálónak maradtak meg. Manapság a mezőgazdaság visszaszorulása miatt sok régi ilyen területet ismét az erdők vettek birtokba.

Ez a táj már majdhogynem magashegységi jellegű, azon kevés hazai területek közé tartozik, ahol őshonos – elsősorban jegenye és vörös – fenyveseket találhatunk. De a nyír, és a havasi éger is jellemző a vidékre. A klímája miatt elég jellegzetes a növényvilága is. A sok tőzegmohás láp sok védett fajnak ad otthont és Magyarországon csak itt fordul elő a fenyérgamandor.

Megközelítés

Felszőszölnökről a Tokaj felől a P háromszög jelzésen 4,7 km, 80 m szint.

Források: Bodonczi László – Az Őrség és Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei
wikipédia

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 11.szám Gerecse és Gete 1936 ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)