Leírás

A Karancs-Medves a Cserhát kistája, amely a Karancs vulkáni tömbje mellett az attól nyugatra elhelyezkedő alacsonyabb dombvidék magyarországi oldalából áll. A nevét – amely állítólag a kár szóból ered – onnan kapta, hogy a nagyobb esőzések után lezúduló villámárvizek igencsak sok kárt okoztak a környéken.

A Karancs andezitje a nyugati részeken lévő homokkőre és márgára épült rá. A hegy maga egy lakkolit képződmény, azaz a felszínre ömlő andezitláva felpúpozta a felette lévő üledékes rétegeket azonban nem jutott a felszínre. A felszínen maradt üledékes rétegeket pedig az erózió vette kezelésbe, lepusztította és így alakult ki a hegy mai formája. A csúcs a szlovák határon van, és kilátó is épült rajta, melyet dr. Ruzsik Mihály lokálpatriótáról neveztek el.

Főleg cseres-tölgyes alkotja, illetve a hegyoldalak domború felszínén bokorerdők, kisebb körzetekben törmeléklejtő-erdők is vannak. Hegyvidéki bükkös nem alakult ki a hegycsoporton, bár a bükk elvétve előfordul. A Karancs és környékén megmaradtak a zárt erdős társulások, az emberi tevékenység itt éreztette legkevésbé hatását. A Karancs és a Medves vidékén érdekes módon kis megosztottság érzékelhető, bizonyos növényfajok hiányoznak a Medvesről és csak a Karancson találhatóak meg (például ilyen a majomkosbor) és jó pár növény nem él meg a Karancson, amely a Medvesen vígan tenyészik.

Legjelentősebb vízfolyás a Karancs hegycsoportnál a Dobroda-patak, ami a csúcstól nyugatra folyik el. Északról az Ipoly határolja, ami a Duna, keletről a Tarján patak, ami a Tisza vízgyűjtője. Források is találhatóak a tömbön, ilyen például a Margit-forrás, vagy az Elemér-forrás, amelyek rés illetve hasadékvizeket szolgáltatnak.

A szomszédos hegyen áll a Mária kápolna (régebbi nevén Karancs templom), amelyet nagy valószínűség szerint Forgách Zsigmondnak, Magyarország nádorának harmadik felesége építtetett, igaz nem tudni pontosan mikor. A kápolna teljesen lepusztult, a XX. század elején építették újjá, még a második világháború előtt. De a kommunista korszak vallásellenes szemlélete, intézkedései miatt a kegyhely nem működhetett tovább, részeit elhordták, szétszedték. Csak a rendszerváltás után építették, majd szentelték ismét fel.

Megközelítés

Mivel kis kiterjedésű a hegy, sok irányból elérhető rövid, ámde elég meredek túrákkal.
Somoskőújfaluból a S-P3/Z útvonalon (3,0 km, 380 m szint);
Kercsegről a P3 jelzésen (4,1 km, 430 m szint);
Karancslapújtőről a Z+ jelzésen (5,7 km, 520 m szint);
Salgótarján centrumából a S-S3 útvonalon (8,2 km, 540 m szint).

Források: Noszky Jenő — A keletnógrádi andezitek
http://karancs-medves.blogspot.com/p/karancs-medves_28.html
wikipédia

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 8.szám Karancs és Medves ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)