Leírás

A Soproni-hegységet a Variszkuszi hegységképződés során üledékes kőzetekből átalakult palás kőzetek (gneisz, csillámpala) építik fel leginkább, a Magas-bérc környékén a csillámpala a jellemző, illetve egy kisebb negyedkori üledékes rész.

A Soproni-hegység elég jó vízellátottságú terület, több patak is található a területén, amelynek magyar oldala az Ikva patak vízgyűjtő területéhez tartozik. A hegység bővelkedik forrásokban, de vízhozamuk persze elmarad a karsztforrásokétól. A hegység legbővizűbb forrása a Hidegvíz-forrás és a Természetbarát forrás, amely a XX század eleji kolerajárvány idején a környék lakóinak a tiszta ivóvizet szolgáltatta, ezért akkoriban Orvosi-forrás volt a neve. A másik nevezetes forrás a Deák-kút, amelynek már több évszázados története van, vízét régen még Sopronba is bevezették. Némely forrásnak elég magas a radon koncentrációja mely összefügg azokkal a kőzetekkel, amelyeken a víz átszivárog illetve a csapadékmennyiséggel is, minél kisebb a csapadék annál magasabb ezekben a forrásokban a radon koncentráció. A Soproni-hegységben volt Magyarország első barnakőszén bányája, Brennbergbányán.

A hegységben, a bükkösök és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek az uralkodóak. a Magas-bérc környékén a nyugat-dunántúli bükkösök a jelentősebbek. A hegységben elég nagy a fenyőállomány (főleg erdei és lucfenyő), amely az erdőterületeknek több, mint a felét teszik ki. Fenyőfanoknak öröm az ürömben hogy ezek telepített fenyvesek, amelyek jelentős -főleg romboló- hatással voltak a flórara. Az erdőhasználat miatt olyan élőhelyek is létrejöttek, amelyek azelőtt nem voltak jellemzők a hegységre, ilyenek az erdőírtások illetve bányászat során kialakult különböző gyepek. A területen több, mint 60 védett és fokozottan védett növényfaj él. Jelentős az alpi hatás, több montán és szubalpin növényfaj is megtalálható a hegységben, ilyen például a molyhos nyír.

Az állatvilágban is feltűnik az Alpok közelsége, hiszen olyan állatfajokkal találkozhatunk, mint a fenyőszajkó. De fészkel a hegység területén a fekete gólya, ritkán megjelenhet egy-egy szirti sas és az itthon ismét egyre gyakoribb holló jellegzetes hangját is hallhatjuk, sőt az utóbbi időben az uhu is fészkel a hegységben. A nyirkosabb patakvölgyekben a foltos szalamandrával, a Rák-patakban pedig ha szerencsénk van sebes pisztrángot és kövi csíkot is megpillanthatunk. A nagyvadak a szokásosak, őz szarvas, dámvad, vaddisznó.

Megközelítés

A határhoz közel futó Tokaj felől a P és Z turistautakon. A legközelebbi falu a Sopronhoz tartozó Brennbergbánya, ahonnan a P+ valamint jelzetlen utakon is felmehetünk az említett jelzésekre( 2,3 km, 160 m szint).
Források: Freiler Ágnes A radonkibocsátás kőzettani és tektonikai hátterének vizsgálata a Soproni-hegységben és környékén
A Soproni hegység edényes flórája

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 14.szám Soproni-hegység 1929 ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:25000)