Leírás

A Mecsek nem csak fizikálisan oszlik két nagyobb részre, hanem a felépítésük is nagyban eltér. A Zengő a Kelet-Mecsekben található, amelyet elsősorban nem vízáteresztő üledékes illetve magmás kőzetek alkotnak. Felszíne erősen tagolt, a hosszabb bérceket mély völgyek szegélyezik.

A Mecsek bővelkedik vizekben, mint felszíni vízfolyásokban, mint forrásokban gazdag. A Zengőt szinte minden oldalról források veszik körbe, melyek a hegy lábánál a völgyekben fakadnak, északi irányban van a legtöbb, mint például a József-forrás, a Gizella-forrás vagy a Hosszú-forrás; kelet felé a Büdöskút, nyugati irányba a Pásztor kút, délnek nézve pedig Pécsvárad forrásai. Többek között ezek a források táplálják a hegy körül fakadó patakokat, mint a Hosszúhetényi-Hirdi patakot, a Mecseknádasd felé folyó Öreg-patakot valamint a Zengővárkonyi-patakot.

A Zengőt illír bükkös övezi, ahogy a Mecsek magasabb területeit. A területen elég jelentős szubmediterrán hatás, azonban emellett szubkontinentális és szubatlanti hatás is érvényre jut. A magas bércek és mély völgyek különböző mikroklímái még változatosabbá teszik a különböző növénytársulások előfordulásait. A Zengő környékén is él és a hegyoldalban több helyen is fellelhető az egyik legritkább növényünk, a bánáti bazsarózsa, illetve itt találkozhatunk a Magyarországon csak ezen a környéken élő olasz mügével és havasi tisztesfűvel is. Emellett akár belefuthatunk a lónyelvű illetve szúrós csodabogyó örökzöld bokraiba.

A csúcs környékén a nagyvadak jelenléte is nyomot hagy, A Kelet-Mecsekben él a ritka atracélcincér, amely a kedvenc növényéről, a nagyon szép kék színben pompázó kék atracélról kapta a nevét, de találkozhatunk az egyik legszebb cincérfajjal is, a havasi cincérrel. Az erdőkben számos denevérfaj él, és akár egy békászó sas is repkedhet fejünk felett. Állítólag még fekete gólya is fészkel az erdőkben, ami sokkal jobban szereti a háborítatlan erdőket, mint jól ismert fajtársa.

A Zengő stratégiailag is fontos hegycsúcs, tetején vár is épült, így a csúcsot régebben Zengővár néven emlegették. A várat szinte minden oldalról meredek falak övezik, alakja idomul a hegycsúcs alakjához. A vár elég távol helyezkedett el utaktól, településektől ezért valószínűleg mentsvárnak épült, azaz végszükség esetén ide lehetett visszavonulni. A pécsváradi apátság birtokán helyezkedett el, az építését a XIII. századra teszik, de a vár építésének okai, illetve építésének dátuma egyelőre bizonytalan. A vár kis terjedelme miatt alkalmatlan volt nagyobb tömegek befogadására, inkább csak kisebb, kivételezett embereknek nyújthatott menedéket szolgákkal együtt. És pont emiatt nagyobb csapatok támadásával szemben nemigen nyújthatott védelmet. A várromokat jelenleg eléggé benőtte a növényzet. Nemcsak a várépítők fantáziáját mozgatta meg a Zengő, hanem a modern katonai vezetést is, hiszen már a 1990-es évek végén felmerült, hogy a Zengőre katonai radart telepítenek. Ezt azonban a lakosság illetve környezetvédő szervezetek sikeresen megakadályozták.

Megközelítés

Hosszúhetényből a S háromszög–K háromszög útvonalon 3,8 km, 410 m szint.
Püspökszentlászlóról a falu nyugati végéből a falun át, majd a S jelzésen 3,2 km, 330 m szint.
A Pécsváradi Vártól a S jelzésen 4,6 km, 440 m szint.

Források: Miklós Zsuzsa Zengővár helye a hazai várépítészetben
termeszetvedelem.hu

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 20/a.szám Mecsek hegység Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)