A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Az OKT balaton-felvidéki szakaszát terveztük be, illetve annak annyi részét, amennyit meg tudunk csinálni. Öt napot töltöttünk el itt, és az ahogy esik úgy puffan elve szerint túráztunk. Mivel egyikőnk sem lakik túlságosan messze innen, nem törtük magunkat, hogy annyit túrázzunk, amennyit csak lehetséges, hiszen könnyebben vissza tudunk ide jönni, mint mondjuk Borsod távoli részeire. Másik ok, hogy durva hőhullám nézett ki erre a pár napra, ami lelassít mindkettőnket, de Zsófit különösen érzékenyen érinti.
Ez volt a legelső túranap, otthonról indultunk hajnalban. Ekkor még nyoma sem volt a kánikulának, sőt, az elvonuló front által éjjel ledobott tócsákat kerülgettük. Nagyvázsonyban a várat felújítják/újraépítik, így oda nem mentünk be. Pecsételés, macskasimogatás után elhagytuk a falut, és belementünk az erdőbe. Itt rögtön meg is néztük a kolostorromokat, majd kicsivel távolabb a Kinizsi-forrásnál is csináltam pár fotót. A Csicsói erdészháznál volt egy kis esőbeálló, ott leültünk cseresznyét zabálni, majd letértünk a kékről, és egy tanösvényen mentünk pár hurkot, hogy pár km múlva újra elérjük követendő jelzésünket. Pár kilométert sétáltunk a ligetes balaton-felvidéki tájon, ahol a Balatont is megpillantottuk, majd egy völgybe letérve beértünk Balatonhenyére. Itt is pihentünk egy kerítés mellett, és élelmiszert tettünk arcunkba.
Volt egy kis terelés, amit előző héten jelöltek ki, így már nagyobb kerülővel mentünk fel a szemközti dombtetőre. Ezen a magaslaton magasodik az Eötvös-kilátó, csak éppen az ellenkező oldalán, ahonnan remek kilátás nyílik a Káli-medencére és a tanúhegyekre is. Zsófi iszonyodik a tértől, így ő élőben nem élvezhette a kilátást, cserébe elaludt a padon ülve, amíg én fent voltam.
Innen már csak le kellett menni a kezdetben meredek, majd a nyaralók között ellaposodó lejtőn, és meg is érkeztünk Szentbékkállára. Itt már sütött a nap, és a hajnali eső miatt jó fülledt idő kerekedett a végére.