A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Nem számított bele ez a túra a sorozatba, amiért fasza kutas jelvényt lehet kapni, de sebaj. Év végi levezetésnek nincs is jobb, mint egy decemberi 24 km-es túra sárban és ködben. Krichard moderáltan méltatlankodott, hogy nem ugyanott van a rajt meg a cél, de gyorsan meggyőztük, hogy ez nem olyan vészes dolog.

A túra első része megegyezett egy másik börzsönyi forrástúrával, amin egyedül voltam. Arról is van leírás, de most nincs kedvem kikeresni a linket, nézzen utána, aki akar. Szóval Zebegényben az Erzsébet-forrás mellett trappoltunk el, éppen csak észrevettük, majd a faluból kiérve rögtön jött az Ernő-forrás. Innen jó hosszú emelkedő jött, ami a sár miatt volt kicsit kellemetlen. Szinte végig 400 m alatt mentünk, de már Javában benne voltunk a felhőben.


A Fehér-kúti forráscsopoportnál ládáztam egy gyorsat, addig a többiek pihiztek. Innen lementünk a Törökmezői tavacskához, majd fel a dombtetőre, ahol juhi még lovakat is simogatott. A Torony-forrásnál Mikulással felturbózott frissítőpont is volt, ami nem nagyon szokott lenni a Forrástúrákon. Még a kutyáknak is volt víz kitéve, de oda kellett figyelni, mert a mellette lévő lavórban szappanos kézmosóvíz volt. Valaki véletlenül eleljtette a parizeres szendvicsét, arra rögtön lecsapott.


Kóspallagig nagyon lehangoló volt az útvonal. Felmentünk egy dombtetőre, ahol semmi sem volt, csak szántófőld és sár. De legalább kitisztult kicsit az idő, látszódtak a Magas-Börzsöny csúcsai. Kóspallagot elérve visszafordultunk, innen már ismét dél felé, a Duna irányába mentünk. A sáron kívül már jó kis patakvölgyek is voltak errefelé. Különösen a végén, amikor beértünk egy üdülőterületre a Riezner és a Testvér-források környékén. Kismarosba beérve kellett kicsit figyelni, mert egy ideig az út mellett kellett menni, járda nem volt, így a kutyával a kisvasút sínjein baktattunk. De azért figyelni kellett a kanyarban, mert a vonat is szokott járni hétvégén.