A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás


A mátrai túrák után nem igazán mertem hosszabb útvonalat összeállítani, így a Kőris-hegyre felmenetel sem volt benne a pakliban. Mivel a múltkor az alig 10 km-t nem sikerült sötétedésig befejezni, most is valami ilyesmi távra gondoltam. Aztán a népharag elsöpörte a terveket, és végül is felmentünk arra a nyomorult hegyre, hogy lenézhessünk onnan az Audi-gyárra.

Végtelenül egyszerű túra volt. Majdnem félútig végig emelkedett az út, onnan hazáig pedig süllyedtünk. Szerencsére mérsékelt volt a tempó, az aszfaltút meg amúgy sem meredek, a gyerekek elvoltak, ezért alig lehetett megérezni, és már jópárszáz méterrel feljebb voltunk, mint Bakonybél. A vége volt durva a barlang jelzésen, ráadásul ki voltak dőlve a nagy bükkfák keresztbe az útra, amiket kerülgetni kellett. A fáradozásért cserébe jó sokat pihentünk a barlangnál, majd kicsivel később a kilátónál is.


Visszafelé részben jelzetlen úton mentünk vissza, virágzó medvehagymák között. Útközben útba ejtettük páran a Likas-kő nevű barlangot közvetlenül Bakonybél felett, majd a túrát a falu központjában lévő söröző-fagyizóban fejeztük be. Az ágasvári túrához képest majdnem kétszer annyit mentünk (16 km-t), szint is volt, mégis simán hazaértünk rendes időben. A gyerekek (és Lívia) meg se nyikkantak, nem panaszkodtak, hogy fáj itt meg ott, legfeljebb kicsit unatkoztak ha uncsi volt a túra. Úgyhogy csak gratulálni tudok nekik.
Galéria