Börzsöny vándortúra

Túraparaméterek

A túra hossza

29 km

Szintkülönbség

1150 m

Szintidő

10 óra

Legmagasabb pont

Indulás

08:40 – Ipolytölgyes

Útvonal

Ipolytölgyes -> Gömbölyű-kő -> Koppány-nyereg -> Nagy-Koppány -> Nagyirtáspuszta -> Só-hegy -> Márianosztra -> Nagy-Galla -> Ipolydamásd

Érkezés

16:20 – Ipolydamásd

Résztvevők

szabola, feherb, Zsófi

Időjárás

Többnyire napos, de reggel, délelőtt még erősen felhős időszakok is voltak.

A túra neve nem azért vándotúra, mert több napon keresztül vándorolni kell nagy hátizsákkal és sátorral, hanem mert évről évre más útvonalon kell végigmenni. Most a Börzsöny délnyugati részét jártuk be. Már 18. alkalommal rendezték meg, de nekünk ez volt csak az első alkalom ezen a túrán.

Szabola már régen túrázott, és szokás szerint kedve sem volt reggel elindulni. Ez az állapot mindig addig tart nála, amíg be nem nevezünk. Most egy kicsit tovább tartott, előbb felértünk a túra első, egyben leghosszabb emelkedőjén. Utána már beszélgetni is volt kedve. Ez egyébként a Gömbölyű-kőre vezetett fel a rajtból, azaz az Ipoly völgyéből. Kvázi felmentünk a hegységbe. Itt volt az első ellenőrzőpont is, ahol elfogadtam a kínált házi pálinkát.

Ezután lementünk a Koppány-nyeregbe, majd fel a Nagy-Koppányra, ahonnan most nem láttuk a márianosztrai templomot a köd miatt. Oda mentünk le egyébként, de előtte tettünk egy kis kitérőt Nagyirtásra, majd a Horváth úton mentünk a kisebb hegycsúcsokon át a falu irányába. Itt pihentünk egy kicsit, de tényleg csak rövid időre álltunk meg, amíg beletettünk az arcunkba pár szendvicset.

A következő ellenőrzőpont a Nagy-Gallán volt, de ide is jókora kerülővel értünk fel. A zöld jelzést átfestették, már nem egyenesen a Galla felé megy ebből az irányból. Nekem a GPS-en meg természetesen még a régi verzió volt meg. De mivel nem vagyunk csaló gecik, nem rövidítettünk, hanem mentünk az itinerben kiírt úton. A Nagy-Gallán még soha nem voltam. Messziről elég durvának tűnik, és ebben nem is csalódtam. Felfelé a tüdőmet kerestem, lefelé meg a bokámat féltve mentem fától fáig. Felfelé persze Zsófi ért fel először, de a lejtőn viszont sokkal óvatosabb volt. Ekkor már a térde is fájt a lejtőkön. Lent a Galla-tisztásról is lehetett látni a csúcson lévő túrázókat. Ipolydamásdig zöld, majd a kék kereszten mentünk lefelé. A végén még pár kilométeres aszfaltos szakasz is lett. A célban igazi meglepetés várt: gulyásleves kenyérrel, erős paprikával.