A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Háromnapos tavaszi zselici DDK-n a bázisunk Kaposváron volt, innen mentünk ki a DDK vonalára, és vissza a célból. Az első nap egyben a leghosszabb is volt. Abaliget és Gálosfa között nincs falu, csak kitérővel, azokban a falvakban a tömegközlekedés pedig sokkal rosszabb, mint Gálosfán.
Ezeket a falvakat (Okorvölgy, Szentkatalin, Bakóca) végig láttuk egyébként a gerincről, amin végigmentünk. Az erdő, a szántó váltogatta egymást a kihalt zselici falvakkal (Szabás). Elmentünk A Zselic legmagasabb pontja alatt is, a pár száz méteres kitérőt nem tettük meg. Első és egyetlen hosszabb pihenőnket Alsókövesd mellett egy erdei pihenőnél tartottuk, ahol élelmiszert is tettünk arcainkba.
Fel a műúton Felsőkövesdre igencsak kellemetlen volt. Nemcsak az emelkedő, hanem az egyre melegebb idő miatt, mi pedig itt észleltük, hogy túl vagyunk öltözve. A falu másik oldalán le, majd egy-két kanyar és már Szabáson is voltunk. Annak idején, amikor az első DDK-t csináltam, juhival voltunk kettesben, és itt történt az ominózis bögölytámadás, amit a talán azóta sem használt poncsóval védekeztem ki. Volt kb. 28 fok és amúgy esőre állt az idő akkor. Most tavasz volt, böglyök sem voltak.
A vége előtt 6-8 km-rel elkezdtünk számolni, hogy mikor is érünk be. A délutáni buszt simán elérjük, ami azért jó, mert nem kell 3 órát várni a következőre. Igen ám, de engem csak bosszantott, hogy a múltkor nem lett meg a geoláda a Csepegő-kőnél, és amúgy is, az az egyik legjobb hely a DDK mentén. Az elágazóban úgy döntöttünk, hogy juhi elmegy Zsófival egyenesen, én meg a Vágánnyal a forráshoz. Ha nem érjük utol őket, és lekéssük a buszt, akkor visszajönnek értem kocsival.
De szerencsére utolértem őket, pedig nem volt egyszerű megtalálni a ládát. Vissza rövidebb, kvázi-illegális úton mentem fel, és persze végig rohantam. Még bőven a falu előtt utolértem őket. A kutya már hallotta őket, és előrefutott. Onnan tudtam, hogy ott vannak, hogy sokára jött vissza, és úgy ugrált, mint aki akkor ugrál így, amikor ismerősökkel találkozik. Gálosfán is végigmentünk, mert volt annyi időnk. Fent a kocsmában pecsételtünk, majd 1 órát buszoztunk haza. ***
Második nap csak ketten mentünk juhival. Most Gálosfára buszoztunk ki. Kiskutya nem volt elfáradva, mint tegnap, de ehhez képest jól viselte a majdnem 1 órás buszozást. Odaérve egyből bele is vágtuk magunkat az erdőbe. A szokásos zselici mélyutakon át közelítettük meg Simonfát, ahol pár helyi kutya kijött a tiszteletünkre, de csak Vágány érdekelte őket. Aki először arráb sétált, majd rájuk mosolygott. Mivel ezt nem értették, akkor elhajtotta őket mrrbrrr hanghatás közepette.
Aztán jött egy olyan szakasz, amit annyira nem komálok, bár kétségtelenül nem csúnya részről van szó. Átkel a túra pár északi-déli dombháton, hosszan végigmegy a régi postakocsi úton, majd leereszkedik Ropolyra. Itt a műútra be lehet hajtani, volt is forgalom rendesen, oda kellett figyelni a kutyára. Innen újra fel a Csillagparkhoz, majd Kardosfa után nem sokkal meg is érkeztünk Zselickisfaludra. Volt még időnk a buszig, ezért átsétáltunk Szilvásszentmártonba, másnap pedig onnan folytattuk. *** Harmadik nap Szilvásszentmártonból indultunk, ez volt a legrövidebb napunk. Már délre a célba is értünk.
Egy kis kitérővel mentünk Patcára, ahol annak idején juhival megszálltunk. Most átgyalogoltunk a falun, majd az erdőben lefotóztam szabolának a Csipány-forrást, hogy lássa, hogy gondolunk rá. Szennán elvétettük a pecsételőhelyet, a falu közepéről kellett visszamennünk majdnem a szélére. Cserébe ettünk a kocsmában jégkrémet.
Azt megint egy nemszeretem szakasz jött, de ezt a sok erdőtlenség miatt nem szeretem. Kaposdadán már jó messziről hallottuk a kutyaugatást, és meg is láttunk egy vérben forgó szemű kaukázusit, szerencsére a kerítés mögött. A faluban ismét voltak kutyák, akik a Vágány iránt érdeklődtek, de ő nem viszonozta a kedvességüket. A falu alján futó Bárdi-patak völgyében ment egykor a zselici vasút, ennek helyén ma kerékpárút van, és a DDK is ezen éri el Kaposmérőt, ahol befejeztük a háromnapos túrát.