Gerinctúra a Kis-Fátrában

Körtúra a Kis-Fátrában, a völgyből indulva fel a gerincre, majd egy negyedkör megtétele után vissza.

2025. Aug 17. | 14 km | 1150 m
2025 augusztus 17

Túraparaméterek

A túra hossza

14 km

Szintkülönbség

1150 m

Szintidő

Legmagasabb pont

Velký Kriváň – 1708 m

Indulás

Vrátna – 09:00

Útvonal

Vrátna – Chata na Grúni – Chleb – Veľký Kriváň – Vrátna

Érkezés

Vártna – 15:45

Résztvevők

krichard, feherb, Zsófi

Időjárás

Többnyire erősen felhős, alacsony felhőalappal, majd csökkent, emelkedett a felhőzet. Csapadék nem volt.

Leírás

A Kis-Fátrában ez volt az első kirándulásunk, ami vasárnapra esett. Ennek megfelelően jó nagy tömeg volt a hegyen, mivel itt a hétvégi kirándulás népszerű program. Ráadásul jó volt az idő, értsd: nem kellett tartani se vihartól, se lavinától, még a hegyet beborító felhőtakarótól se. Bár reggel elég alacsony volt a felhőalap, azért már délelőtt jelentősen javult a helyzet.

Forrás a menedékház alatt

Egy Vrátna körüli gerinctúrát terveztünk be. Ez mélyen bent van a hegység belsejében, van itt turistaház, boltok, nagy parkoló, lanovka, Zsolnáról is jár ki ide busz. Nem indultunk nagyon korán, főleg, hogy bénáztam is a parkolóautomatánál.

Kelet felé indultunk el a Chata na Grúni nevű ház irányába. Szép szál fenyvesben haladtunk mérsékelten emelkedve, egyáltalán nem volt megterhelő, inkább bemelegítés jellegű volt a házig az út. Ott is csak egy kicsit pihentünk, olyan pisiszünet jellegűt. Nem akartunk mindjárt az elején beülni inni. Röpke 400 m szint várt ránk a következő 1,5 km-en, aminek nagyobb része a sípályán nyílegyenesen történt meg. Ez azért eléggé lelassított, de azért szépen látszódott, hogy alattunk a ház egyre kisebb, és nyílik ki a táj. Amikor felértünk a sípálya tetejére, elkezdett kacskaringózni az út a málnabokrok meg a bogáncsok között. Itt már jóval könnyebben haladtunk, de nem siettünk, ki sem akartunk azért fingani. 1450 m magasan jártunk már, amikor kiértünk a gerincre. Kelet felé is vezetett az út tovább, északkeletre a következő napi túra célpontja, a Velký Rozsutec meredezett. Dél felé pedig az egyre magasabbra törő gerinctúránk célpontjai voltak.

Velký Rozsutec

Kicsit hosszabb pihenőt töltöttünk el itt, szárítani kellett a pólókat, mert csurom izzadtság volt, és egy kis kaja is kellett már. Hűvös volt, a felhőalap közvetlenül felettünk volt, többször is felhőbe került a hegység legmagasabb pontja, az 1708 m magas Velký Kriváň. Ez nem keverendő össze a Tátrában lévő Kriváň-nyal! A gerincen 5 hegycsúcs volt, ezeken mind végignyargaltunk, de mindegyik egy kicsivel magasabb volt az előzőnél. Fa már nem volt itt, maximum törpefenyő, az is csak foltokban, úgyhogy végig jó volt a kilátás. Délre a Vágon lévő víztározó csillogott a napfényben, úgy látszik csak a hegyek felett álltak be a felhők. Szerencsére ezek többnyire a csúcsok felett voltak.

Lóg az eső lába

A Chleb alatt pihentünk még egyet, ez volt kvázi az utolsó hegy a keleti gerincen. Itt fordul el az út nyugati felé, és jöttek volna a további csúcsok ha végig akarnánk menni az egész gerinctúrán. De ez többnapos vándorút. Mivel itt van nem messze a lanovka felső állomása, már elég sok túrázó volt errefelé. A legtöbben a felvonóval jöttek, mások dél felől a Vág völgyéből. Mindenfajta túrázó megtalálható volt: kutyás, családos, kis- és nagygyerekes, futó, párok, baráti társaságok, keménycsávó sörrel-energiaitallal, pornósztárnak öltözött-sminkelt csajok elf bárral. Ahhoz képest, hogy ekkorra volt a forgalom, és végül is Kelet-Európában voltunk, nem volt égbekiáltóan sok szemét az úton. Viszont ahogy a Tátrában, itt is minden eldugott hely pisilőhelynek volt hallgatólagosan kinevezve, amit az eldobált papírzsebkendők jeleztek.

Kilátás a Velký Kriváň-ról

Zsófi eléggé ki volt merülve, úgyhogy abban maradtunk, hogy mi ketten kricharddal felmegyünk a Kriváň-ra, és a lanovkánál találkozunk. Úgyhogy szépen lassan felmentünk, ami még kb. 200 m szint volt a nyeregtől, és természetesen kvázi ugyanazt láttunk, mint a másik hegytetőről. De legalább elmondhattuk, hogy voltunk a Kis-Fátra legmagasabb pontján.

Kicsit sokalltuk a lanovka 19 eurós árát lefelé, ezért gyalog indultunk le. Méghozzá a legrövidebb, egyben legmeredekebb úton is, a kötélpálya pilonjai mellett. Nem gondoltam, hogy ez jó ötlet, mert Zsófinak fájós a térde az ilyen utak után. De jönni akart, és szép lassan, gyakorlatilag hasonló sebességgel, mintha felfelé jöttünk volna leértünk a parkolóba. 3 km volt az út, az alsó része már széles erdei úton kanyargott, az nem volt annyira durva. Egy kabin sárgára volt festve, azt könnyen megismertük, négyszer ment fel és le, amíg mi leértünk.


Galéria


Kitűzők, oklevelek, egyebek


Térkép

Részletek
Gerinctúra a Kis-Fátrában térképe