Leírás

A Dunántúli középhegység Badacsony-Gulács csoport nevű kistájába tartozik a Csobánccal, Tóti-heggyel, Fekete-heggyel és a Boncsos-tetővel együtt. A Tapolcai-medence legmagasabb vulkánja, és mivel a Balaton partján van, a legnépszerűbb is. Igazából nem a legmagasabb kiemelkedése a tájegységének, csak azért került a listára, mert a balatoni táj ikonikus panorámaalkotója. A pannon homok, agyag és kavics képződményein 3-4 millió évvel ezelőtt megindult vulkáni működés következtében jött létre a többi tanúheggyel együtt. A legjellemzőbb kőzet a bazalt és a bazalttufa.

Savanyú erdőtalaj és barnaföld fedi az alapkőzetet, amelyen tölgyesek, hárs-kőris elegyes erdők telepedtek meg. Jellegzetesek a törmeléklejtő-gyepek. A hegy szoknyáján az eredeti növényzetet kiirtották, a helyén szőlőültetvényeket telepítettek. Az igen kemény talajvíz kalcium-magnézium-hidrokarbonátos.

A hegy kis kiterjedéséből fakadóan rövid és közepesen hosszú túrákat, akár körtúrákat is tehetünk a hegy oldalában a P jelzésen, ahol számos kilátópont található. A csúcson épített kilátó van (Kisfaludy-kilátó).

Megközelítés:

Autóval parkolni a Kisfaludy-háznál lehet (fizetős), innen a K3 visz a csúcsra (1,3 km; 180 m szint), de akár a hajóállomásról is felgyalogolhatunk (3,3 km; 320 m szint);

Az OKT átmegy a hegytetőn, minimális kitérővel elérhető róla a csúcson lévő kilátó. Badacsonytördemicről a táv 4,4 km, 370 m szint, útba ejti a Ranolder-keresztet, ahonnan szép kilátás nyílik a Balatonra;

Badacsonytomajról a S, majd K jelzéseken érhető el (2,8 km; 320 m szint) a hegytető.

A térképrészlet forrása: A Balaton-felvidék térképe cca 1920