Leírás

A legmagasabb pont az ún. Központi-Gerecsében van, délről a Gerecsei-kismedencék, északról a Duna völgye határolja. Ennek csaknem a geometriai középpontjában egy fennsíkszerű kiemelkedésen van maga a csúcs.

Jól karsztosodó triász és jura mészkő építi fel, de megtalálható homokkő, márga, és átalakult, néhol vas-oxiddal dúsult átalakult mészkő is (vörös márvány). Nem ezen a hegyen, de ugyanebben a kistájban van a Gerecse legnagyobb barlangja, a fokozottan védett Pisznice-barlang.

Nyugaton a Bikoli-patak, keletre a Szt. László-patak gyűjti össze a vizeket. Mindkettő a Dunába ömlik, előbbi észak, másik dél felé hagyja el a kistájat. Eléggé ingadozó vízjárásúak, nyaranta hosszabb szakaszokon ki is száradhatnak. Vízhiányos terület, a hegység belső, központi területén elvétve akadunk vízszivárgásokra, viszont híresek a hegység peremén fakadó bővizű karsztforrások, például a tatai Fényes-források, amelyek a Dunántúli-középhegység, elsősorban a Bakony területén felhagyott bányászati tevékenységek miatt ismét jelentős vízhozammal öklenek ki a felszínre.

A Gerecse területe a szomszédos hegységekhez képest kevesebb növényfajjal rendelkezik, aminek elsősorban az az az oka, hogy a nyugatabbra és délebbre előforduló atlanti és szubmediterrán, illetve az északabbra honos kárpáti fajok csak részben jutnak el a hegységbe. Főként gyertyános-tölgyessel találkozhatunk, kifejlett bükk régiója nincs a hegységnek, a bükkösök kis kiterjedésűek, és az északi oldalakra korlátozódnak. A meredek oldalakon törmeléklejtő-erdők, a melegebb, déli oldalakon sziklagyepek vannak.

A már messziről látszó TV torony nem a csúcson épült, hanem attól nagyjából 500 méterre, 620 méter magasan és azért azon a helyen, mert ott van a hegy egyik legnagyobb egybefüggő sziklatömbje, amely tökéletes alapot adott a több, mint 120 méter magas toronynak. Nem ez volt azonban az első ilyen jellegű építmény. Már az 50-es években kiderült, hogy a Gerecse tetején földrajzi helyzetéből adódóan remekül lehet nyugat felé figyelni, ultrarövid-hullámokkal üzenetet küldeni, vagy esetleg elfogni jeleket, így már az 1951-ben épült egy ideiglenes állomás, de pár évvel később a televíziózás gyorsan terjedni kezdett és akkor épült az első torony, amelyet 1971-ben váltott fel a jelenlegi adóállomás.

Megközelítés

Az OKT útvonatól a Gerecse üdülő mellett, illetve a Tardos feletti hegyoldalból indul ki a K3 jelzés.
Tardos faluból a K3 jelzésen 3,5 km, 320 m szint, Pusztamarótról 2,8 km, 140 m szint;
Héregről is elérhető könnyen a csúcs a Z-K3 útvonalon (5,9 km, 440 m szint), vagy a P-K3 útvonalon a Király-kút érintésével (6,3 km, 410 m szint).

Források: Barina Zoltán – Gerecse hegység növényföldrajza, botanikai adatbázisok alapján
https://www.ha5kdr.hu/2017/03/gerecse-tv-torony-amely-nem-kilato

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 11.szám Gerecse és Gete 1936 ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)