Leírás

A Dunántúli-középhegység Kab-hegy-Agártető csoport nevű kistájában helyezkedik el. A kistáj legnagyobb részét a nevében szereplő hegyek alkotják. Völgyekkel, mélyedésekkel kevéssé tagolt. Érdekes geológiai képződmény a Kab-hegy, hiszen a hegy egy vulkáni kúp, de a láva itt mészkőre ömlött. Mivel ez ellenállóbb, mint a Tapolcai-medence anyaga volt, ebből nem lett olyan tanúhegy, mint az ottani bazaltkúpok. A bazaltláva törésvonalak kereszteződésében ömlött a felszínre. A vulkánosság nem tartott sokáig földtörténeti időmértékkel nézve, és aránylag kevés kitörés is történt. Ezekre utalnak az egymást váltó, viszonylag vékony vulkáni illetve a kitörési szünetek között képződött üledékes rétegek. A kiömlött bazaltrétegben többfelé mészkő is megjelenik, ami arra utalhat, hogy ezek a területek a kiömléskor magasabban voltak, így a láva körbefolyta ezeket a kiemelkedéseket. Mára a bazalttal egy szintbe kerültek, karsztosodtak, víznyelők alakultak ki belőlük, amelyek feltételezik a mélyebben fekvő mészkő és dolomit kőzettömegekben barlangok meglétét.

A hegy keleti oldala az Eger-víz forrásvidéke, ami a Balatonba szállítja a vizeket. A hegy bazaltja vízzáró réteget képez, így az alatta elhelyezkedő üledékes kőzetbe a vizek nem tudnak beszivárogni. Viszont a korábban említett mészkőkibúvások helyén kialakult víznyelőkbe akadály nélkül juthat be a csapadékvíz. Ezek miatt a csúcs környékén nem találkozunk forrásokkal, csak a hegy lábánál, mint például az Öcs melletti Feneketlen-forrás. A víznyelőkbe befolyt vizek a mélyebben fekvő üledékes kőzetben kialakult járatrendszerekben messzire is eljuthatnak, mint ahogy feltételezik, hogy a tapolcai karsztos részen található források között is van olyan, amely a Kab-hegy környékéről kapja az utánpótlást. Ez is arra utalhat, hogy a mélyben barlangrendszerek húzódhatnak meg.

Alapvetően bükkerdő borítja, de a déli oldalakon, illetve alacsonyabban gyertyános- és cseres-tölgyesek is előfordulnak. Érdekessége az erdővel körülvett kis tavak, nedves-üde rétek. Átmenetet képez a Balaton-felvidék és az Északi-Bakony között, azonban az alpi hatás is érvényesül, amire például a csúcs környékén megtalálható sárgaliliom, illetve a szibériai nőszirom vagy a genyőte.

ÉNY felé a legközelebbi ilyen magaslat a Schneeberg-csoport Ausztriában. Az ilyen irányból fújó posztfrontális szél általában viharos, jóval gyakoribbak az orkán erejű széllökések, mint máshol, ez tizedeli a csúcsközeli erdőket. Itt mérték Magyarországon az eddigi legnagyobb regisztrált széllökést, amely meghaladta a 170 km/h-órát.

Az 1962-ben épült kab-hegyi torony Magyarország negyedik legmagasabb építménye a maga több, mint 130 méteres magasságával.

Megközelítés

Autóval: Úrkút-Zsófiapuszta mellett kell nyugatra letérni.

Gyalog: Az OKT felmegy a hegyre, ott bélyegzőhely is van. Róla minimális kitérővel a K3 jelzésen elérhető a csúcs. Legközelebbi bélyegzőhelyek parkolóhellyel, buszmegállóval: Nagyvázsony (10,3 km, 370 m szint) és Úrkút (6,8 km, 220 m szint).

Források: Vörös István – A Kab-hegyi terület vulkanológiai és hegységszerkezeti viszonyai
Kocsis Ákos – A Déli-Bakony víznyelői alatt feltételezhető elvezető rendszerek

Térképrészlet forrása: A Bakony turistatérképe,Kartográfiai Vállalat 1951