Leírás

A csúcs a Magas-Mátra kistájon helyezkedik el, ami Galyatető tömbjét is magába foglalja. A Mátra K-NY-i irányban húzódó gerincén van, észak felé meredek, dél felé lankásabb lejtőkkel határolt. Bádeni riolit-andezittufa és andezit építi fel.

A Zagyva és a Tarna mellékpatakjai szövik át, amelyek erősen változó vízhozamúak. A vízfelesleg a mesterséges tározókban gyűlik fel. Sok a forrás, közel 360 forrás ismeretes a vidékről, ezekből több, mint 40 vízhozama éri el a 10 l/perces vízhozamot. A források rés illetve hasadékvizet szolgáltatnak. Közülük a legnagyobb vízhozamú a kékesi Nagy-forrás, de itt van hazánk legmagasabban fakadó forrása is (Kékes-forrás). A vulkáni utóműködés jele többek között, hogy a hegység területén sok szén-dioxidos, kénsavas forrás -csevice- fakad.

Kékestető már csak geográfiai helyzetéből fakadóan is sok időjárási rekordot tart. Talán nem meglepő, hogy itt mérték az egy évben legtöbb hótakarós napot (176), a legalacsonyabb évi középhőmérsékletet (4.2 °C), a legnagyobb hóvastagságot (146 cm) és a legalacsonyabb sokévi átlaghőmérsékletet (5.7 °C) is.

Montán bükkösök borítják, amelyek az északi oldalakon lejjebb, délen magasabban váltják a tölgyeseket. A legszebb bükkös erdőtársulás pont a Kékes északi oldalában található, nem véletlenül itt van a Mátra egyik erdő rezervátumainak egyike. A bükkösökben hegyi szil, juhar is előfordul. A hegyi rétek a korábbi irtások helyén alakultak ki, ahol később legeltetéssel hasznosították a területet. Érthetően a montán növényfajok szeretik a Mátrát, mint például a havasi iszalag, vagy a havasi rózsa, de a hűvösebb, árnyékosabb és nedvesebb környezetet a páfrányok is igencsak kedvelik, például a szirti páfrány, amely Magyarországon csak errefelé fordul elő. A hegyi réteken pedig tavasszal és kora nyáron kosborok virítanak. Az állatvilág is természetesen gazdag. Errefelé is előfordul a fekete gólya, vagy éppen az uhu és az uráli bagoly.

Népszerű kirándulóhely, sípályák, büfék, TV-torony, szanatórium, árusok tömege van a csúcson és közvetlen környékén.

Már az 1880-as évek végén volt kilátó a csúcson, ehhez 30 évvel később egy kunyhót is építettek, azonban el lett hanyagolva és még a második világháború előtt életveszélyességre hivatkozva lebontották mindkét építményt. Aztán 1958-ban épült egy antenna, amelyhez még nem tartozott kilátó. A jelenlegi 180 méteres tornyot, amelyet korábbi helyett építettek, 1981-ben adták át, amelyben 45 méteres magasságban már a kilátó is helyet kapott.

Megközelítés

Autóval fel lehet menni közvetlenül a csúcskő alatt található (fizetős) parkolóba. Buszmegálló a szanatórium bejáratánál van.

Az OKT áthalad rajta, ott bélyegzőhelye is van. Legközelebbi bélyegzőhelyek: Mátraháza (3,8 km 355 m szint) és Sirok (22,7 km 1550 m szint). Utóbbi irány végigvezet a Mátra gerincének keleti részén, több kisebb, de egyáltalán nem elhanyagolható csúcsot is útba ejtve.

Ezen kívül Mátrafüredről a K3 jelzésen (6,2 km, 650 m szint), illetve a K+-K útvonalon (6,0 km, 650 m szint) is megközelíthető.

https://kekesteto.hu/minden-amit-a-kekesteto-kilatorol-tudni-erdemes/
https://www.bnpi.hu/hu/matrai-tajvedelmi-korzet

Térképrészlet forrása: Kirándulók térképe 6/a.szám Mátra hegység ,Magyar Királyi Állami Térképészet (1:50000)