Andezit 30

Túraparaméterek

A túra hossza

30 km

Szintkülönbség

915 m

Szintidő

8 óra

Legmagasabb pont

Indulás

08:30 – Galgaguta

Útvonal

Galgaguta -> Vanyarc -> Nagy-hegy -> Ordas-puszta -> Szandavár -> Sztúpa – Becske

Érkezés

15:00 – Becske

Résztvevők

feherb, Kati, Via, Vagány

Időjárás

Túlnyomóan napos.

A Cserhátba valahogy ritkán megyünk, pedig a közelünkben van. Ennek ellenére most úgy jött össze, hogy egymás után kétszer is eljöttünk ide. A forrástúra után, most a nyugati részre látogattunk el, az Andezit túrák keretében. Azt mondják a Cserhát sose porzik. Mivel eső után sokáig sáros marad minden. Hát most porzott. Nagyon is, sőt tűzött a nap, és hosszú-hosszú kilométereket kellett menni erdőtlen helyeken.

Az első ellenőrző pontont még egy kiállítást is meg lehetett nézni. Egy háznál volt a pont, és összegyűjtötték egy melléképületben a környéken talált ősmaradványokat, megkövesedett fát, ásványokat. Nem mellesleg csokis kroaszant is a rendezők jóvoltából. A második ponton a béri andezitömléshez lehetett kis kitérőt tenni, de aki nem akart, az is elnézelődhetett a kőtárban. De a lustábbak leülhettek egy mészkődarabra, és belerakhatták az arcukba az otthonról hozott kolbászos szendvicset. Én is ezt tettem, amíg a lányok felmentek fotózkodni a megkövült lávával. Vágányt jobban érdekelte a kajám a köveknél, és ha én nem adtam, hát odament más túrázóhoz, akinél zacskócsörgést hallott.

A késői indulás és a nézgelődés ahhoz vezetett, hogy utolért a seprű. Persze időnk még volt, hiszen a pont csak jó 1,5 óra múlva zárt, és a szintidőben is bőven benne voltunk. Ordaspusztán szörpikét adtak, itt csak kicsit álltunk meg. A közeli geoláda is hamar meglett, nekiiramodtunk a Szandavárnak. Ami – szerintem legalábbis -a túra fő látványossága volt. Messziről nagyon durván nézett ki, de ahogy egyre feljebb mentünk és közeledtünk hozzá, már szelídült a látvány, csak a legvégén kellett lépcsőzni a köveken. Egymás és a táj fotózása következett, miután megettük a pontőröktől kapott csokit.

Becske innen már nincs messze, de mi azért tettünk egy kis kerülőt a sztúpához jelzetlen utakon. Kicsit be is néztük, mert domb alján értünk ki az erdőből, amin a sztúpa áll. Lett egy kis plusz szint így a túrában, mivel fel kellett lépcsőznünk a dombon. Innen már látszódott a falu, egy utcán kellett csak végigmenni. Közben beküldtük a kutyát a Galgába, mert az erdőben csak sáros pocsolyákban fetrengett, a folyóvíz legalább lemossa róla koszt nagyjából. A cél cukrászdában volt, aminek természetesen nem kicsi forgalma volt ezen a napon.