Budai Családi 8

Túraparaméterek

A túra hossza

8 km

Szintkülönbség

287 m

Szintidő

6 óra

Legmagasabb pont

Nagy-Hárs-hegy

Indulás

Szépjuhászné – 9.20

Útvonal

Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Hűvösvölgy – Hármashatár-hegy repülőtér – Hűvösvölgy – (Gyermekvasúttal vissza a Szépjuhásznéhoz)

Érkezés

Hűvösvölgy – 13.20

Résztvevők

szabola, Vencel, Petra

Időjárás

Napos.

A múltkori börzsönyi túra sikerességén felbuzdulva ismét kerestem egy rövidke túrát, de most itt a környéken. Szerencsére találtam is méghozzá a Budai túrák keretében, a 8 km hosszúságú Budai túrák családi, 8 km-es résztávját. Megbeszéltem a srácokkal, hogy szívesen jönnek, így el is mentünk Szép idő ígérkezett, csak vasárnapra jelezték a hidegfrontot. Utazni sem kellett sokat, csak a Szépjuhásznéhoz kellett eljutnunk. Autóval mentünk, kb 20 perc múlva ott is voltunk. Sajna az ilyen nagyobb volumenű túrákhoz elég kicsi az ottani parkoló, így elég sok autó parkolt szanaszét a környéken. Szerencsére mi még találtunk egy helyet. 9-re értünk oda.

Elvileg 10-ig lehetett indulni ezen a rövid távon. De ugye még előtte nevezni kellett. Sajna türelmetlenkedtem, mert már indultunk volna és a gyerkőcöket sem akartam, hogy sokáig sorba álljanak. Az ember várná a mai felgyorsult világban, hogy odamegy, egyből kapja a lapot, kifizeti a nevezési díjat és indulhat is. Most kénytelen-kelletlen ott kellett állnunk kb 20-25 percet mire minden adminisztrációt letudtunk. Persze, tudom, erre van az előnevezés, de még szombat reggel sem volt biztos, hogy megyünk -ilyen a kisgyermekek világa- így nem akartam előnevezni. A túra már jó régi, de ez a rövidebb táv csak 2011-től él. Pont azért találták ki, hogy a családokat, a kicsiket is rávegyék a túrázásra. Ez be is jött szerintem, mert elég sok családdal találkoztunk. A túra extraságát az adta, hogy a túra vége a Hűvösvölgyben volt és onnan kisvasúttal kellett visszajönni a Szépjuhásznéhoz. A 7.7 km-re összesen hat óra állt a rendelkezésre.

A kicsiknek ráadásul a szervezők még feladatokat is találtak, ki amely ötletes volt, hogy ne csak a kirándulás legyen, hanem elrejtett képeket, feliratokat is meg lehetett találni az út közben. Összesen hat ilyen feladattal találkoztunk, ezek már a túra elején az itinerben is fel voltak tüntetve. A hét kilométeren összesen 5 pecsételőhelyet kellett érinteni. Az első a Kaán Károly kilátónál volt fent a Nagy-Hárs-hegyen. Ezt egy rövid kaptató után el is értük, majd fel is mentünk a kilátóba. Itt természetesen evés következett. Három túrabotot vittünk és mindenkinek jutott is egy.

Ezen az első emelkedőn haram túlestünk, innen lefelé vitt az utunk egészen a Hűvösvölgyig. Ismert úton haladtunk, Vencellel már párszor megtettük ezt az utat például a Dűlőkeresztelő Családi túrán másfél éve. Kereszteztük a Hárs-hegyi állomás után a kisvasút pályáját, majd tovább haladva lefelé elértük a Nagykovácsi utat. Itt ismét volt egy pecsételőhely, ahol a sok túrázó miatt egy kis összevisszaság uralkodott. De szerencsére a helyzet megoldódott. A nagykovácsi úton való áthaladást a polgárőrök biztosították! Ahol a sárga sáv keresztezi a nagykovácsi utat, nincs zebra, az út elég forgalmas, úgyhogy nagy tisztelet a szervezőknek hogy ezt így megoldották.

Innen tovább folytatva utunkat hamar elértük a Hűvösvölgyi utat és itt a zebrán átkelve a tovább haladtunk a sárga sávon. Erre még sosem jártam, úgyhogy felüdülés volt egy kicsit az ismeretlen rész. Petra hamar elfáradt, nem bírta most olyan jól mint a Börzsönyben. Hiába, nem voltak itt a katalizátor gyerkőcök, az unokatestvérek, Úgy jóval könnyebb a kirándulás. Vencel is sokszor mondogatta, hogy unatkozik.

Innen emelkedtünk ismét egészen a Homok-hegyig, a hármashatárhegyi repülőtérig. Meglepően sokáig mentünk fölfelé, Petróca többször felkérezkedett a nyakamba. De azért csak felértünk a Homok-hegyre, ahonnan remek kilátás nyílt északnyugat felé. A repülőtér feletti kis hegy ez a Homok-hegy, jó kis rét tele virággal. Talán egyszer el is kellene menni oda virágozni. Itt kaptuk meg az utolsó pecsétet az itinerjeinkre, és már csak 2 kilométer maradt vissza a hűvösvölgyi vasútállomásig, ahonnan majd a kisvasút visz minket vissza a Szépjuhásznéhoz.

Ha beszélgetünk akkor hamarabb megy az idő, főleg a gyerkőcöknek és nincs idő arra gondolni, hogy milyen uncsi:) Szóval dumálva hamar le is értünk a Hűvösvölgybe. Itt most a kék sávon haladtunk visszafelé és több biciklissel találkoztunk mint turistával. Jó kis erdei út ez, széles is, úgyhogy nem kell folyton kiállni a biciklisek elől, de azért elég gyorsan közlekednek, úgyhogy a gyerekekre vigyázni kellett nehogy elüssék őket. De engem nem zavart.

Visszatértünk a Szépjuhásznéhoz, ismét sorbanállás, mivel ugye vasúthoz igazodva hullámokban érkeztek a célba a teljesítők. De ezt már kibírtuk és miután átvettük a kitűzőket el is indultunk haza. A túrát a Hűvösvölgyben végül 13.15-kor fejeztük be. Vagyis kb. ugyanannyi idő alatt tettük meg a 8 km-t mint pár héttel korábban a börzsönyi tizet. Ennyit számít, ha többen megyünk. A gyerekeknek maga a túrázás nem nagy élmény, valamivel össze kell kötni, hogy élevezhetőbb legyen és ilyen az pl. ha az egész család megy, vagy más gyerekek is jönnek. Itiner használható volt, a túrán egyszer kaptunk 2 dl-es üdítőitalt és egyszer müzlit. Ez alapban kevés a kicsiknek, de hát természetesen vittünk magunkkal tápot.

Pár növény, amelyekkel a túrán találkoztunk