Leírás

A tokaji Kopasz-hegy (vagy régebbi nevén Nagy-hegy, Nagy-Kopasz), a Zempléni-hegység (vagy ahogy tudományos berkekben nevezik : Tokaji-hegység) legdélebbi nyúlványának legmagasabb pontja, amelynek kialakulása negyedkori vulkáni tevékenység eredménye. A sztratovulkán felépítésű hegy fő kőzete a dácit, amely elsősorban a csúcs környékén található meg a felszínen, illetve pár kisebb területen, Emellett azonban jelen vannak még egyéb magmás kőzetek is, andezit, riolit, illetve riolittufa. Az alacsonyabb térszíneken fekvő lejtők fő alkotókőzete azonban nem vulkáni eredetű; a Nyírség hordalékkúpjából származó lösz vastagon takarja be az alapkőzetet, a keleti oldalon elérheti a 20 méteres vastagságot is, míg nyugaton ennek csak a töredékét. A kőzetek rétegződését a hegyen található kisebb-nagyobb külszíni bányákban, kőfejtőkben lehet a legjobban látni, ugyanis a hegy kőzeteit már régóta bányásszák, jelenleg is működik kőbánya a területen. A régi, felhagyott bányák rekultiválása, a tájsebek megszüntetése fontos feladat.

A tokaji hegy Petőfi szavaival élve úgy áll ott magányosan, mint hadsereg előtt a vezér. A szinte szabályos kúpot a külső erők igencsak átformálták, a vízfolyások sok, szinte egyenes, sugárirányú völgyekkel szabdalták fel a hegyet. Mivel a lösz jó vízvezető képességgel rendelkezik, ezért sok völgyben források által táplált kis patakok, erek futnak a Bodrogba, vagy a Tiszába, mint például a Tokajon is átfolyó Lencsés-patak. Nevesített forrás is található, ilyen az északkeleti irányban fakadó Bárka-kút.

A több évszázados szőlőtermesztés miatt a hegy eredeti növényzete azokra a helyekre szorult vissza, ahol a szőlőtermesztés nehézkes, vagy nem volt lehetséges. A hegy élővilágát igencsak megosztja a földrajzi helyzet, a déli, melegebb oldalon jelentősen eltérő növényzet alakult ki, mint a hűvösebb északi oldalon, ahol a gyertyános-tölgyes a meghatározó társulás, amelyben itt-ott még a bükk is megjelenik. A déli oldalon ezzel ellentétben a molyhos tölgyes a meghatározó, a közé ékelődött sziklagyepekkel váltakozva. A hegyen telepített fekete fenyő is előfordul. A hegy ritkasága a Kárpát-medencében csak itt előforduló gyapjas őszirózsa, de a ritka bíbor sallangvirág is megtalálható.

A meleg déli oldalakat igencsak kedvelik a hüllők, különböző gyíkoknak ad otthont a hegy illetve keresztes vipera is él itt, amelyet ne keverjünk össze az itt szintén honos részsiklóval. Az uhu és az uráli bagoly rendszeresen fészkel az erdőkben, a magas löszfalak pedig a rendkívül színes gyurgyalagot vonzza. Az erdőkben a szokásos nagyvadak mellett, a borz illetve a nyest vagy nyuszt nyomaira bukkanhatunk.

Tokaji hegy legfontosabb kincse azonban a szőlő, illetve az abból készült kiváló, világhíres borok, főleg az aszú, amelyről már az 1500-as évekből vannak írásos emlékek. Az aszú titka több hozzávalóban rejlik. Az egyik az a különleges környezet, amelyet a könnyen felmelegedő és hőt magában tartó hegyet felépítő kőzet és talaj, a déli kitettségű lejtők illetve a két nagy folyó által meghatározott mikroklíma, amely kedvező életfeltételeket teremt az aszúsodást elősegítő penészgombának. A másik az ember, aki gondosan, megfelelő körülmények között és módon válogatja ki és szedi le a megtöppedt bogyókat a fürtökről és több évszázados tapasztalaton alapuló eljárások és módszerek segítségével dolgozza fel,majd tölti palackba ezt a híres nedűt. Az aszún kívül további híres borfajták is kötődnek Tokajhoz, ilyen többek között a szamorodni, illetve az esszencia, amely tulajdonképpen az összegyűjtött és feldolgozásra váró aszúszemekből magától kicsorgó nedv; tömény ital, cukortartalma olyan magas, hogy önálló fogyasztása szinte élvezhetetlen. A tokaji borvidék az UNESCO világörökségi listájára is felkerült 2002-ben.

A hegyen 1960-ban épült fel a 112 méter magas TV torony, amely a digitális átállásig TV URH állomásként funkcionált.

Megközelítés:
Tokaj felől a P-P háromszög útvonalon az Erzsébet-híd hídfőjétől 3,5 km, 400 m szint.
A másik oldalról Tarcal felől ugyancsak a P-P háromszög útvonalon 4,5 km, 400 m szint.

Források: Pinczés Zoltán – A Tokaji-hegység kistájai
tokaj.hu/a-tokaji-bor/
wikipédia

Térképrészlet forrása: A Zempléni-hegység turistatérképe, Kartográfiai Vállalat 1960