Leírás

Az Ökör-hegy a Heves-Borsodi dombság ( vagy akár Ózd-Pétervásári-dombság) legmagasabb csúcsa. Magyarország tájegységei közül talán ez a vidék az, amelyiknek tagolása, elnevezése, határainak kijelölése a legtöbb változatban megjelent, taglalták sokféleképpen, de elfogadottá teljesen egyik sem vált, hiszen a környező tájegységekbe fokozatosan megy át, nincsenek éles határok, választóvonalak. Még az sem teljesen egyértelmű, hogy dombságnak vagy hegységnek kell tekinteni. Nevezték már többek között Vajdavár.-hegységnek, Óbükknek, Gömör-Hevesi-dombságnak is, Azonban növényzeti, domborzati szempontokat összességében tekintve inkább hegyvidéknek számít.

Medencedombságnak is hívják, elsősorban azért, mert a környezeténél alacsonyabban fekszik, azonban nem sík terület, hanem völgyekkel szabdalt, tagolt vidék. A medencejelleg klimatikus szempontból is jelentős, a hideg levegő megül a mélyebb részeken, egyáltalán nem ritka, hogy a dombság területén fekvő Zabarban mérik a leghidegebb hőmérsékleteket.

A területet délen a Leleszi-patak- keleten a Hódosi-patak, észak felé a Hangony-patak, míg nyugat felől a Tarna határolja. A hegy környékén elég sok völgy található, melyek mélyén kisebb erek, patakok folynak. Források is elég szép számmal találhatóak a hegy környékén, ilyen például a nevesített Remete-forrás. A patakok vízhozama igazodik az évszakokhoz, a tavaszi hóolvadás vagy nagyobb esőzések idején elég hamar megáradhatnak. Természetes eredetű tó nincs a területen.

A terület jellegzetes társulása a cseres-tölgyes, de az északi lejtőkön gyertyános-tölgyesek és bükkösök is előfordulnak, míg a melegebb déli oldalakon bokorerdők is találtak maguknak megfelelő élőhelyet. A homokkő alapkőzet jó vízháztartású és ennek következtében elég fejlett égererdőkkel is találkozhatunk.

A Heves-Borsodi-dombság érintetlenebb részein elég sok a nagyvad, sőt a szlovák határon keresztül egyre gyakrabban szomszédolnak medvék is. Elképzelhető, hogy a Bükk vagy az Aggteleki karsztot látogató farkasok is eltévednek ide. A denevérek is képviseltetik magukat az erdőkben, a ritka korai óriásdenevérnek is van észlelési adata a térségből. Ritka madaraknak is otthont adnak az erdőségek, ilyen többek között a keresztcsőrű vagy a császármadár. A nagyobb patakokban sokfelé ficánkol a kövicsík, de a fokozottan védett kárpáti márna és a hűvösebb tavacskákat kedvelő alpesi gőte is előfordul.

Megközelítés

A Kohász Kék átmegy a csúcson. Ezen Arlóról 12,1 km, 640 m szintkülönbségű túrával közelíthető meg.
Ezen kívül Borsodnádasdról a P jelzésen lehet becsatlakozni a Kohász Kékbe a hegy alatt (7,1 km, 330 m szint), illetve Tarnaleleszről a Z 11,9 km, 360 m szint.

Források
Apoka – a Heves-Borsodi-dombság élővilága
Hegedűs András Felszínalaktani vizsgálatok az Ózd–Pétervásárai-dombságon