Három forrás útja a Pilisben

Túraparaméterek

A túra hossza

19 km

Szintkülönbség

–

Szintidő

–

Legmagasabb pont

Indulás

Piliscsév

Útvonal

Piliscsév – Eszperantó forrás – Basina-hegy – Studenka forrás – Kopasz-hegy – Iluska forrás – Piliscsaba

Érkezés

Piliscsaba

Résztvevők

szabola, juhi, krichard, feherb, Nagy Laci, Zsófi

Időjárás

Az idei évet komolyabban kell venni, mint a tavalyit; a statisztika elég szörnyű 2016-ra. Ezért idén bekeményítünk és több túrára megyünk;az összes megtett kilométer éves bontásban egy normális eloszláshoz hasonlít, jobb lenne az exponenciális görbe, bár az ugye utópia. Na mindegy, most februárban végül nem is egy teljesítménytúrát, hanem egy rövid, egynapos túramozgalmat választottunk, mert se a Bakonyba se a Budai-hegységbe nem szerettünk volna menni. Így esett a választás a 3 forrás útja a Pilisben nevű mozgalomra, melynek hossza 19 km és egy napba simán belefért.

Az idő jónak ígérkezett, a sártól kellett kicsit tartanunk, mert az enyhe idő kedvezett az olvadásnak. Szerencsére reggel még fagyott volt minden, de később a túrán több helyütt találkoztunk sárral. A mozgalom, mint a neve is mutatja, 3 forrás felkeresését tűzte ki célül és a túra során 3 kérdésre kellett válaszolni, ezekkel igazoltuk a teljesítést. Nagyon szép kis füzetet kellett venni hozzá és ebbe jegyeztük fel a válaszokat.

A mozgalom által ajánlott útvonalat követtük, a piliscsévi vasútállomástól indultunk és a klotildligeti állomásra érkeztünk meg, nagyjából 6 óra múlva. A piliscsévi állomástól elég hosszan kellett gyalogolni a faluig, majd végig a fő utcán, és csak utána indultunk neki az erdőnek, bár az utolsó házakat elhagyva még elég hosszan talpaltunk mire elértük az első fákat. Az Eszperantó-forrást ejtettük útba először. Már jártunk itt korábban a Pilis forrásai túramozgalom keretében, de akkor eléggé le volt pusztulva még a forrás környéke. 2013-ban azonban felújították és egy karos kutat tettek ide, amelyből most már elő lehetett csalni a forrás vizét. A környéken jó pár hinta van a fákra kötözve, egy esőbeálló és tűzrakó hely is gondoskodik egy tökéletes erdei piknikhez. Mindezek ellenére nekem nem nagyon tetszett, a finnyás mindenemet!

Innen fel kellett másznunk a Basina-hegy oldalában található barlanghoz, majd egészen fel a hegyre, ahonnan remek kilátás nyílt nyugat felé, tisztán látszott a Nagy-Gete, távolabb a Gerecse jellegzetes mészkőtömbje, tetején a tévétoronnyal. Visszaereszkedtünk Piliscsév irányába, hogy a második, a Studenka-forrás felé induljunk. Itt még nem jártam, vadonatúj esőbálló terpeszkedett a forrás mellett, amely bemerítősnek épült és persze nem folyt belőle semmi. Itt hosszabban időztünk, ettünk, pecsételtünk – mert pecsétek is tartoznak a mozgalomhoz. A túra felénél tartottunk és már csak a régi ismerős Iluska-forrást kellett felkeresnük, de az jóval odébb volt.

Számomra szinte teljesen ismeretlen terepem haladtunk tovább, még sosem jártam errefelé. De mondjuk nem is csodálkozom rajta, mert az itteni turistautak eléggé frissek, pár évvel korábbi térképeken még nyoma sincs ezeknek. Egy új kilátót is építettek 2015-ben a Kopasz-hegyre, és ha felmegy az ember akkor megérti miért, kelet felé még a János-hegy is látszott a távolban. Az első hóvirágok is előbújtak, vidáman köszöntötték a tavaszt. Egy kis kitérőt kellett tenni, hogy feljöjjünk ide a kilátóhoz, de érdemes volt. Tovább haladva nemsokára elértük az Iluska-forrást. Én már nem lepődök meg azon, hogy egy cseppnyi víz sem jött belőle. Negyedszer találkozom ezzel a forrással, de sosem láttam még hogy folyt volna belőle valami.

Az út a Gyula-pihenő felé folytatódott tovább, mely a Kopár-csárda mögötti fenyveserdő egyik magaslatán található; itt kellett felírni a harmadik kérdésre a választ. Amúgy nagyon remek kis környék ez. Végül a sárga négyzeten ereszkedtünk vissza a klotildligeti vasútállomásra és ezzel be is fejeztük ezt a rövid túramozgalmat.

Pár növény, amelyekkel a túrán találkoztunk