A rövid nappalok miatt a téli szabad hétvégi napokon Pest közeli kéktúrákat csináltunk méghozzá kétautós megoldással. Ennek egyik állomása volt a Pilisszentkeresztről a Rozália téglagyárig tartó túra.
Egy Pest közeli túrát néztünk ki, ami nem nagyon hosszú, de nem is rövid, amit ez a rendezvény tökéletesen lefedett. Vágánnyal mentünk, és elég melegnek ígérkezett, úgyhogy figyelembe kellett venni ezt is, illetve az is jó volt, hogy aszfaltos úton nem mentünk, csak a faluban.
Körtúra jellegű kéktúrázás volt a program most is. Így nem kell tömegközlekedni, és könnyebben el lehet menni kutyával is. Főleg ha sáros és/vagy vizes az erdő
A Pilisi Vándorlás mozgalomból már csak 2 szakasz volt hátra a túra előtt. Ezt választottuk, mert Zsófi még nem volt a Prédikálószéken, és jó idő, jó kilátás ígérkezett. Azért felkészítettem, hogy durva lejtő lesz majd, felfelé viszont nem tudunk rajta jönni, mert a Rám-szakadék egyirányú
A Pilisi Vándorlás első szakaszát csináltuk meg ezzel a túrával. Azért választottuk most ezt, mert kutyával is könnyen el lehet jutni az egyik végpontból a másikba vonattal, és ezen a héten nálunk volt a kiskutya.
Az idei évet komolyabban kell venni, mint a tavalyit; a statisztika elég szörnyű 2016-ra. Ezért idén bekeményítünk és több túrára megyünk;az összes megtett kilométer éves bontásban egy normális eloszláshoz hasonlít, jobb lenne az exponenciális görbe, bár az ugye utópia. Na mindegy, most februárban végül nem is egy teljesítménytúrát, hanem egy rövid, egynapos túramozgalmat választottunk, mert se a Bakonyba se a Budai-hegységbe nem szerettünk volna menni
Van pár láda a környéken, amiket ezzel a túrával be lehetett gyűjteni, ráadásul fel tudtunk menni az új pilisi kilátóba, amit eddig még nem tettünk meg.
Pilisszántó faluvégen parkoltunk le, és rögtön felmentünk a kilátóhoz. Útba ejtettük még a Trézsi-kutat, ahol szintén még soha nem voltam, pedig eljöttem erre már párszor
Se nem rövid, se nem hosszú pilisi ládázókörút volt ez, amelyen a kutyával együtt négyen vettünk részt.
Pilisszentkeresztről indultunk a Klastromkút felé. Mindjárt meg is kerestük az itteni ládát
Tipikusan olyan túra, ami kis területet jár körbe, de ott nagyon sok látnivaló van, jó sok kilátással, érdekességgel. Forrás nincs, de hát nem lehet minden tökéletes.
Pilisborosjenő felől a Köves-bérc felé mentünk, majd északi irányba kanyarodott az útvonal
Szép tavaszi idő lett volna, talán az első rövidnadrágos túra is, de a két nappal korábbi hóvihar ezt tönkretette. Ennek köszönhetően elő kellett venni újra a téli cuccot bakancsostúl, kamáslistól, nagykabátostúl, sőt még cserezoknit is hoztam arra az esetre, ha beázna a bakancsom. Eredetileg a Göcsejbe mentünk volna DDK-zni, de a hófúvás miatt ez elmaradt, ezért ide jöttünk, viszont csak kettesben
