A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Nem csináljuk a Hollókőtől Vöröskőig mozgalmat, attól függetlenül jöttünk el erre a túrára. Az elején a többiek vártak rám a rajtban, amíg leparkoltam a kocsit a célban, és visszabuszoztam Leányfaluba. Addig sikerült a kutyának is beugrania a Dunába a kajakozók után, ami március elején még nem biztos, hogy szerencsés. Lehet, hogy enyhe volt a tél, de ez a márciusi hétvégée kicsit hűvösre sikerült.
Mára a túra elején bele kellett kezdeni, hiszen rögtön fel kellett menni a Vörös-kőre. Közben azért a Vörös Meteor-forrásnál volt egy ellenőrző pont, ahol még pálinkát is kaptunk. Ezen kívül én még egy kis kitérőt tettem a Rekettyés-forráshoz, hisz ott is volt akkor egy láda. Ezek után eredtem a többiek nyomába, akik jóval hamarabb felértek a Vörös-kőre. De mire utolértem volna őket, ismét lemaradtam, mert ott is ládáztam.
Ezzel le is tudtuk a túrán a szintet. Volt még egy kicsi Pap-rét után, amikor a piros jelzésen mentünk Pilisszentlászló felé, de az nem volt nagyon nehéz. Pilisszentlászlón a kocsmában volt a pont és a kajáltató hely. A rendezők által adott zsíros kenyér és péksütemény mellett sikerült megennem a saját magam összes kajákát is, ami eléggé lelassított a maradék pár kilométeren.
Visegrádra az Apátkúti-völgyön mentünk le. A felső részen jó sok fát kivágtak. Utoljára a Görgey túrán jártunk erre, csak ellenkező irányban. Már akkor is ki volt vágva az egész hegyoldal, és a patakmeder teli volt fákkal, ágakkal, ezek még most is, fél évvel később is ott hevertek. Mivel már közel volt a cél, próbáltuk visszatartani a kutyát, hogy belevágódjon a tóba, kevés sikerrel. De szerencsére megszáradt, mire leértünk. Nem csináltam sok képet a túrán, közismert, hogy a gépemmel igazából csak vonatokat lehet jól fotózni, azok pedig nem voltak errefelé.