Lovasberény 20

Túraparaméterek

A túra hossza

23 km

Szintkülönbség

266 m

Szintidő

6 óra

Legmagasabb pont

Meleg-hegy – Likas-kő nyereg – 320 m

Indulás

Lovasberény – 08:10

Útvonal

Lovasberény, Sportcsarnok -> Cziráky kastély -> Gálos-tó -> Rovákja-tó -> Ivánka Emlékkereszt -> Meleg-hegy nyerge -> Lovasberény, Sportcsarnok

Érkezés

Lovasbereény – 13:00

Résztvevők

feherb, Vagány

Időjárás

Többnyire derült vagy kissé felhős.

A Velencei-hegységben már régen túráztunk, ezért is mentem ezen a szabad vasárnapomon erre a túrára. Lustaság miatt a 20 km-es távot választottam, a hosszabb helyett.

A Lovasberény szélén lévő sportcsarnokban volt a rajt/cél. A GPS-t a fényképezőgép tokjának elülső fakkjában tartom, aminek a zippzárja rögtön megadta magát. Régóta betegeskedett, most eljött a pillanat, hogy csak a zippzárt széttépve lehetett kiszedni a műszert. Szerencsére sikerült úgy-ahogy visszarakni anélkül, hogy kiesne. Ez még sík terület volt, az első hosszabb emelkedőig jó 7 km-t kellett várni. Itt értük el magát a Velencei-hegységet, méghozzá annak is északnyugati lejtőit. A hegység ezen része nem bővelkedik jelzett utakban, most is egy szalagozott úton kellett menni jó sokat. Egy helyen bekerített erdőrészleten is át kellett haladni, de szerencsére résnyire ki volt nyitva a kapu, nem kellett létrákon szerencsétlenkednem a kutyával.

A hegység magasabb részén volt egy rövid rész, ami emlékeztetett arra, hogy hegységben vagyunk, és egyben az első normális erdő is itt volt. Ez egy patakvölgy volt, aminek a tetején fakad az Angelika-forrás. Magában a forrásban volt víz, de pár méterrel lejjebb már száraz volt a meder. Vágány itt le is tudta hűteni magát.

Aztán újra ki a napra, majd fel a Meleg-hegy oldalába. A hegy északi oldalán viszont megint lehetett épkézláb erdőt látni. A jelzés sajnos jó sokáig a Nadap-Lovasberény közötti úton megy. Oda kellett figyelni jobban a kutyára, mert nagy volt a forgalom, és meredek bukkanók is voltak az úton. Olyan gyorsan haladtunk, ahogy csak lehet, hogy minél hamarabb a végére érjünk.

Itt tért el a 30 km-es táv, és mivel elég jól haladtunk, el is gondolkodtam rajta, hogy ne menjünk-e mégis arra. A nevezési díj ugyanannyi, az itineren rajta van az a táv is. De mivel már úgy állítottam be magam, hogy a célig pont kibírom kaja nélkül, maradtunk a 20-as távon. Később kiderült, hogy jó választás volt, mert a Lovasberény előtti napos részen Vágány már árnyékról árnyékra járt. Ha lett volna patak, amiben meg tudott volna fürödni, akkor rendben lett volna, de így nagyon melege kezdett már lenni. Azért a célig simán beértünk, ahol egyből elmúlt a melege, amikor látta, hogy kajaosztogatás van.