Szarvas túrák

Túraparaméterek

A túra hossza

27 km

Szintkülönbség

610 m

Szintidő

8 óra

Legmagasabb pont

Indulás

7:04 Döbrönte

Útvonal

Döbrönte – Szarvaskő vára – Bakonyjákó – Farkasgyepü – Csurgó-kút – Magyarpolány – Döbrönte

Érkezés

14:06 Döbrönte

Résztvevők

bea, Gyuri

Időjárás

Meglehetősen szeles, majd vénasszonyra hajazó őszi napocska kísérte utunk

Ha nem is rén, de szarvas az volt, mégpedig 27 apró km-en át. Az elején néhány kósza pillanat erejéig eljátszottunk a ’mi lenne, ha nem szállnánk ki a kocsiból és visszafordulnánk?’ gondolattal, tudniillik olyan erős széllel párosult a hajnali szürkület, hogy az csak na!

A Szarvasház kapuján kilépve az EU komfortnak is megfelelő játszótérnél kapaszkodtunk fel a várdombra, majd a romok néhány perces átszellemült olvasatát követően a sífelvonót balról kerülve nekivágtunk a hullámvasútnak. A Bittva-völgybe érve többször is (2x) kereszteztük a Bittvát, majd a zakatoló hang felerősödéséből érzékeltük, hogy egyre közelebb érünk a főúthoz, mégpedig a 83-ashoz. Az aszfaltos szakasz aláfestéseként már-már unalomig, de valahol beakadhatott az orgona pedálja, vagy csak a fagyott kocsi zenélő doboza…

Gyuri meglepődésére, miszerint még van Úttörő utca, gyorsan be is kanyarodtunk rajt, majd a megjelölt vendéglőben (helyi korcsma) pecsételtettünk. Itt szögezném le, hogy akit nem köt közelebbi barátság az ebekhez (plusz egy szamárhoz), annak nem lesz nagyon ínyére a túra – legalábbis ezen ’kolbászkunyerálós nézésű eb’-es szakasza bizonyosan nem. A bakonyjákói templomnál rátértünk egy erős földútra, hogy kisebb kitérővel újra a főútra érjünk. A szanatóriumtól már gond nélkül ballagtunk az alliteráló Boróka Betérőig, ahol a zöld jelzés valóban „betér” az erdőbe.

Az avartaposást a bükkösben folytatva, néhány élesebb kanyart követően elérkeztünk a csorgó Csurgó-kúthoz. Kisebb pihenő után a Köves-patak völgyében találtuk magunkat, a szalagozás itt is korrekt volt, nem kellett merítkeznünk a sodródó folyamban.

Magaslesek garmadájával övezett szántóföldet szeltünk oldalról, majd a völgy talppontjától a temetőt mellőzve egészen a magyarpolányi általános iskoláig baktattunk. Bélyegzés után a kálvária stációit vadászva értünk a Szent-kúthoz.

A leírásban szereplő rész, miszerint az ez után következő „nyílt, vizenyős területet balról kerüljük”, nos nem jött össze maradéktalanul… Slégen/slégan/srégent/slégant (a megfelelő részt mindenki szája-íze szerint húzza alá) átvágtunk a zűrzavaron, innentől már könnyű menet volt a cél a lombhullatók árnyékában. Maximálisan elégedett voltam a túrával, mind a kivitelezést, mind az útvonalat illetően. Sőt még tombola is volt…