Téli Tihany 20

Túraparaméterek

A túra hossza

20 km

Szintkülönbség

895 m

Szintidő

6 óra

Legmagasabb pont

Csűcs-hegy – 282 m

Indulás

09:45 Tihany

Útvonal

Tihany, iskola -> Aranyház -> Belső-tó -> Kis-erdő-tető -> Külső-tó -> Apáti templomrom -> Csúcs-hegy -> Hálóeresztő -> Akasztó-domb -> Hajóállomás ->Barátlakások -> Kálvária -> Tihany, iskola

Érkezés

16:00 Tihany

Résztvevők

feherb, bea, Gyuri, Kati, Vera, András, Via

Időjárás

Fasza idő volt.

A tavalyi Téli Tihany túrán is sokan voltak annak ellenére, hogy akkor még hófúvás is volt. Most ragyogóan sütött a nap, és emellett kőkemény pozitív hőmérsékletek is ígérkeztek a hétvégére, ami sok embert kizavart a szabadba. A sorban kb. fél órát vártunk, de elég gyorsan mentünk, a sor vége javában az iskola udvarán volt. Természetesen a tömeg nem tűnt el akkor sem, amikor elindultunk a túrán. A rövidebb távon indulók pár kilométer múlva más útvonalon mentek tovább, ekkor hirtelen lecsökkent a körülöttünk lévő embertömeg.

A tavalyihoz képest ott változott az útvonal, hogy most fel kellett menni a Kis-erdő-tetőre, ami megnövelte a szintet és a távot is, de cserébe szép volt a kilátás a Külső-tóra a tetőről. A Balaton és a Belső-tó be voltak fagyva, korcsolyáztak is annak ellenére, hogy már napok óta enyhe volt az idő. Annyira meleg volt, hogy az első emelkedőn le is vettem a pulóverem is, csak pólóban mentem tovább egészen a célig. Ennek aztán jó kéthetes torokgyulladás lett a következménye. Mivel errefelé nem esett a hó, nem volt, ami elolvadjon, ezért sár sem volt. Gyakorlatilag csontszáraz volt a föld, egyedül a Külső-tó partján volt sár, ott a partmenti jégen mentünk, ahol pár centi mély volt a víz. Sajnos egy helyen elfogyott a jég, ott ki kellett menni a partra, ahol tocsogtunk a sárban. Aki ezt el akarta kerülni, az bement a szőlőbe, és a sorok között bujkált át. Ez sokkal tisztább, ámbár sokkal hosszabb művelet volt, és mivel utálok hajudoznyi, egyenesen átvágtam a sártengeren, a többieket meg megvártam.

Az Apáti templomromnál megálltunk enni, adtak meleg teát is. Majd nekivágtunk a Csúcs-hegynek, amiről a száraz út miatt a lefeléút most sokkal könnyebben ment a meredek részen. Eléggé el voltunk maradva időben, bele kellett húznunk, ha időben be akarjuk fejezni a túrát. Igaz, itt tömeg már nem volt, gyorsabban tudtunk haladni. Végigszáguldottunk a félsziget nyugati részén lévő ex-vulkánokon, vagy vulkáni kaldéraperemen (ki tudja mi volt itt százmillió éve), és a sok emelkedő és lejtő után megérkeztünk a Hálóeresztőhöz, ahol már láttuk, hogy sietség nélkül is célba érünk szintidő alatt.

Innen az Akasztó-dombra mentünk fel, majd le a hajóállomásra. Igazából már csak egy emelkedőt kellett megmászni a Barátlakásokhoz, ahol én egy kicsit lemaradtam, mert elmentem geoládázni. A következő ellenőrzőponton, a Kálváriánál utolértem a többieket. A menetlappal be lehetett menni az Apátságba a túra napján, de zárás előtt pár perccel értünk csak oda. Így éppen csak körbefuttottunk, és utána mentünk a célba. A rendezők sem voltak felkészülve ennyi indulóra. Elfogyott a gyümölcs, és a kitűzőt is postán kaptuk meg utólag.