A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Egyesületünk első kombós túrája volt. Bicikli + gyalogos + vizitúra. Mindegyikből volt egy kicsi, igazából egyik sem volt megerőltető. A helyszínen voltunk már viszonylag korán, de mire megtaláltuk a rajtot, az eltartott annyi ideig, mint két integrálás. 5 perccel a rajt zárása előtt indultunk, mi voltunk az utolsó csapat. Természetesen a csapatnév nem valami hülyeség volt, mint mondjuk Turano Pamiri, hanem EMDT! Elég ütős név, nem?


A 28 km-es biciklitúrával kezdtük. Nem tudom, hogy csinálták a rendezők, de akármerre fordultunk, mindig szemből fújt a szél. Nem is tudtam gyorsan menni, de szemmel láthatólag a többieknek ez nem volt gond. Hejőbábán fel kellett írni, hogy milyen cégére van a kocsmának, ez volt az ellenőrző pont. Nem mentünk be, mert „siettünk”. A következő falu, Nemesbikk előtt volt egy kis emelkedő, ezzel le is tudtuk a 10 méteres szintkülönbséget. Oszláron kaptunk pecsétet, és valami kamerás csávó lefilmezett, ahogy odaértünk az ellenőrző pontra. Kaptunk gyümölcslevet, ami rohadt jól esett, mert már 11 óra is elmúlt, és kezdett nagyon meleg lenni. Innen már nem volt sok a célig, az út is jobb minőségű volt, gyorsan lehetett haladni. Viszont továbbra sem ment a tekerés, Tiszapalkonya és Tiszaújváros között a többiek nagyon elhúztak. Pedig nem mondhatnám, hogy olyan sokat tekertünk volna, mégis másnap is fájt a seggem a nyeregtől. Másfél óra alatt tettük meg a távot, letettük a biciklit, kajáltunk, és nekivágtunk a gyalogos szakasznak.


A gyalogos rész 2×5 km volt. El kellett gyalogolni a Tisza partra, majd ott csónakázni, és visszagyalogolni a célba. Errefelé nem nagyon lehetnek kijelölt turistaútvonalak, szalagozást, illetve aszfaltra festett sárga nyilakat kellett követnünk. Elmentünk a helyi nevezetességek mellett, mint pl. a TVK, illetve annak a parkolóján keresztül. Egy árva lélek nem volt ott, kivéve az aszfaltozó brigád. Viszont a városból frankó bicikliút vezet a gyárig, igaz, kicsit furcsán van megoldva a bicikliút átvezetése az autóúton. A TVK után kimentünk a sínekre, és ezek mellett gyalogoltunk a Tiszapalonya Erőmű megállóig. Dél volt, sehol egy árnyék, és nagyon hosszúnak tűntek a vágányok. Szabolának nem tetszett annyira a környék. Ezt követően az erőmű kerítése mellett vitt utunk, megint csak nem éppen természeti környezetben. Bár az erőmű tornyai és a rengeteg magasfeszültségű vezeték között volt pár gyümölcsfa is. És még növényeket is lehetett fotózni! Vízreszállás előtt ivászat következett, szabola is elég szomjas volt ahhoz, hogy legurítson 2 pohár aszpartamos kólát. Az útra is vittünk egy fél literes kofola ízű szénsavas üdítőitalt. Mindenzt egyébként a rendezők adták. A szolgáltatás színvonala talán ezen a túrán volt a legjobb, és csupán 600 Ft volt a nevezési díj.


Soha nem ültem még kenuban, és ez meg is látszott a technikámon. A rendezők a partról kiabáltak, hogy „Hé középső, ne ott fogd az evezőt!” (én ültem középen). Leközépsőztek, pedig mondhatták volna azt is, hogy „az a béna 680-as ****”. Először kicsit beszartam, mert inbolygott az a szar alattunk, és evezés helyett is csak simogattam a vizet szabola szerint. De elég gyorsan bele lehet jönni, és az imbolygás amplitúdóját is csak a motorcsónakok növelték meg néha. Felfelé kellett evezni 3,5 km-t, majd ott pecsét, tiszai fürdőzés és bögölyetetés után visszafordulás és lecsorgás. Szabola ült hátul, természetesen hosszúnadrágban, és fekete-sárga csíkos hosszúújjú pulóverben. Ettől úgy nézett ki, mint egy darázs. Ha engem az evezési technikám miatt néztek hülyének, őt a ruházata miatt. Juhi volt egyedül tökéletes, ha leszámítjuk a Dieter Bohlen-es frizurát. Lefelé feleannyi idő alatt megtettük a távot. A parton ettünk kenyeret, pálinkáztunk, söröztünk, kóláztunk, ezzel eltelt kb. 20 perc. Már csak annyi volt, hogy vissza kellett gyalogolni Tiszaújvárosba. Időnk volt bőven. Még 3 óra sem volt. Most volt a legmelegebb, de szerencsére az állomáson álló 20 Eas kocsi már adott annyi árnyékot, hogy azok mellett el tudtunk menni a hűvösben. A célnál rendes triatlonverseny is volt. A versenyzőket meg kellett várni, utána hajthattunk csak ki a kocsival. Addig bográcsgulyást zabáltunk, és szabolának megint lecsúszott fél liter aszpartamos kóla. Nem lesz ez így jó…
Kitűzők, oklevelek, egyebek

