A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
A múltkori sikeres rövid teljesítménytúrán felbuzdulva kerestem még pár olyat amely elég rövid ahhoz, hogy a kisfiúval elmenjünk rá. Adódott is egy lehetőség a Vértesben: a Vértesi Barangolások nevű túra, amelynek a legrövidebb, 5 km-es szakaszát szemeltem ki. Nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással, abszolút nem tűzött a nap, szinte tökéletes kirándulóidő volt, leszámítva a helyenként élénk szelet. Reggel fél kilenc körül érkeztünk meg Gánt nevű faluba. Nagyszerű, remek kis település, szép házakkal, karbantartott füves területekkel, szóval nagyon szépen nézett ki. A startot hamar megtaláltuk, a sok parkoló autó nyomra vezetett minket.
Beneveztünk, megkaptuk a remek itinert, amely nagyon igényes volt, és el is indultunk. Reméltem, hogy több erdőben lesz részünk, mint az előző túrán. Szerencsére ez így is lett. Hamar kiértünk a faluból és felmentünk a Gántot övező hegyekre. Tiszta mészkő mindenhol a terep. Eleinte erdőtlen réteken haladtunk, majd kisebb fás területre érkeztünk. Egy kis hullámvasutazás kezdődött a dombokon, fel-le, fel-le. A felfelék nehezen mentek, de a lefeléknél egy kis futás is belefért.
Mivel a múltkor sajnos tönkrement a nagylátószögű objektív egy balesetnek köszönhetően, így most csak a teleobjektív állt rendelkezésünkre és ezzel a tájat sajnos nem lehetett olyan jól fényképezni. Aztán elértünk az elhagyott bauxitbányához, ahol mindenfelé vörös volt a föld. Hatalmas lyukak a hegyoldalban és mindenfelé vörös talaj, amelybe az esővíz néhol elég mély árkokat vájt. Abszolút nem volt megterhelő az emelkedés, simán kibírtuk.
Hamar oda is értünk az első és a mi távunkon egyetlen ellenőrzőponthoz, ahol Vencelnek ismét, mint a korábbi túrán gratuláltak, hogy ilyen fiatalon eljött. Kapott szőlőcukrot is az egyik pontőr nénitől és egy pogácsát is:) Bepecsételték ottlétünket és indultunk is vissza. A táv felén már túlvoltunk és még nem is cipeltem a nyakamban:) Innen elég kevés túrázóval találkoztunk, a többség a 10-es,25-ös és 50-es távon indult. Erdőben haladtunk, majd a korábban látott bányagödör másik oldalán vitt tovább az utunk. Ezen a legrövidebb távon nem volt szintidő, így abszolút nem kellett sietnünk.
Aztán mikor kiértünk egy földútra, felvettem Vencelt a nyakamba és így mentünk tovább. Ez már a cél előtt kb. 1-km-rel lehetett. Vittem egy kicsit majd letettem és onnan egy kis lejtőn keresztül hamar vissza is tértünk a faluba és percekkel később már a kitűzőket és az emléklapokat vettük át. Nagyon jó volt, hogy nem sütött a nap és kellemes időben túráztunk. 11.20-ra értünk be. A túra nagyon remek volt, a terep is nagyon jó, az itiner a kitűző és az emléklap is csodálatosak. Ide talán el kell jönni egy hosszabb távra is majd valamikor. A legrövidebb táv bátran ajánlható kisgyermekesenek, mert rövid, árnyékos, nem nagy a szintkülönbség és mindemellett szintidő sincs és a díjazás is nagyszerű.
Kitűzők, oklevelek, egyebek
