A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás


Jól megszívtam az idei őszt az időjárással. Három héttel ezelőtt a mórágyi forrástúrán volt sárdagasztás, most a Kanizsa túrán is esett, és természetesen ez errefelé is együtt jár a dagonyázással. Most csak 20 km-t mentem, már rágen kaptam 20-as jelvényt, és még este vissza kellett jönnöm Pestre. Egyedül voltam a kutyussal, szokás szerint az első ellenőrző ponton voltunk, aztán továbbmentünk. Kicsit aggódtam, hogy ha megrohannak a túrázók, hogy fogok pecsételni és a kutyára figyelni, de szerencsére nem evett meg senkit, és nem futott ki a főútra sem egy macska után.


Amíg pontőrködtem, kisebb-nagyobb intenzitással szinte végig esett. Aztán ez folytatódott a gyaloglás alatt is, talán az esőmentes időszakok voltak hosszabbak. Szerencsére a 30-as táv megy el Liszó felé, ahol jó kis sáros út – meredek emelkedő kombináció van, én erről most lemaradok. Helyette a Szigecskei-réttől egyből visszafordultam, és a Miklófai Parkerdőn és a Szentgyörgyvári-hegyen át visszatértem Nagykanizsára. Útközben egy kellemetlen szituáció adódott, amikor térdig belesüllyedtem a sárba. Eldózerolták a földet nemrég, de alatt volt egy lyuk, ami felülről nem látszódott. Ha nincs ott egy túrázó éppen, akkor várhattam volna egy ideig. Szerencsére a cipőm rajtam maradt, nem ragadt bele a sárba.