Budai kilátók

Túraparaméterek

A túra hossza

23 km

Szintkülönbség

700 m

Szintidő

7 óra

Legmagasabb pont

Nagy-Kopasz – 559 méter

Indulás

8.55 Normafa

Útvonal

Normafa -> János-hegy -> Hárs-hegy -> Fekete-fej -> Vörös-pocsolya -> Tarnai-pihenő -> Nagy-Kopasz -> Nagykovácsi

Érkezés

13.55 Normafa

Résztvevők

krichard, feherb

Időjárás

Posztfrontális szeles helyzet. Kevés felhő, sok napsütés, csapadék semmi. A magaslatokon, illetve az északi hegyoldalakon volt erősebb szél.

Egy könnyed délelőtti séta volt ez a túra. Szeretem az olyan túrákat, amit egy „témakör” köré szerveznek, itt pl. a kilátók volt ez a „témakör”. Fájdalmas fogyatékosságom, hogy a jelvényekért túrázok, és nem a táj miatt. Most nem kaptunk kitűzőt, de én vagyok a hülye, hiszen a TTT kiadványában világosan benne van,

Gyorsan haladtunk, a lefelé vezető szerpentinen csak kétszer vágtunk át. A menetlapon megadott ajánlott időnél jóval gyorsabbak voltunk. A Hárs-hegyi kilátó volt a második, de itt tömeg volt, inkább mentünk tovább. Nem sokkal később a Kis-Hárs-hegyi kilátó jött, ami le volt zárva. Itt megálltunk egy rövid időre kajálni, inni, meg felvettem a pulóvert is. Felfelé ugye melegem volt, de aztán a lejtőkön az erdőben, ahol nem sütött a nap, ott meg fáztam. Most hosszabb lejtős rész jött, úgyhogy fel kellett öltözni. A Fekete-fejre viszont már egy elég kemény emelkedő vitt fel. Itt csak inni álltunk meg, illetve zsírkétáztunk. Kb. 300 m múlva, a domb aljában adtak pecsétet meg csokit. A pecsétek nagyon szépek voltak, színes volt a tintapárna sok helyen, nagyon faszán néz ki a menetlapon. A Fekete-fejnél lévő ponton speciel egy fekete fejet ábrázolt a pecsét.

Kezdtem éhes lenni, a csoki kicsit elnyomta ezt az érzést, de megbeszéltük, hogy a Vörös-pocsolyánál megállunk enni. Addig elég egyhangú az út, lankás emelkedőkön kell menni. Sok volt a nyílt, napsütötte rész, de meleg egyáltalán nem volt. Inkább olyan kellemes idő. A kajálásnál erdőben voltunk, ott még kicsit fáztam is. A Vörös-pocsolyától 10 km még a cél, bőven volt még időnk. Ha így haladunk, akkor 5 óra alatt be is érünk. De indulás után kezdtem érezni, hogy kaja után most nincs sok kedvem emelkedőkön mászni, inkább aludni lett volna kedvem. Nem is mentem olyan gyorsan, inkább szépen cammogtam felfelé. A Vörös-pocsolyás háton kiérve az erdőből egy fiatal erdős szakasz jött. Egy helyen tanakodtunk, hogy merre mehet tovább az út, mert nem láttunk jelzéseket. Megnéztem a GPS-t, hogy letértünk-e a jelzésről, ekkor láttam, hogy lemerült benne az elem. Így nem lesz track erről a túráról.