A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Bagola után jött az első erdős szakasz, de nem volt olyan vészesen sáros. Pláne, hogy a túra előtti két napban esett az eső. Sáros rész csak a Szigecskei-réten volt, de ott is ki lehetett kerülni a szarabb részeket. Az előző években itt már utol szoktam érni a középiskolás csoportokat, akik nem igazán tudják, mit jelent 50 km-t végiggyalogolni. Inkább poénnak veszik, aztán a végén feladják. Most nem volt ilyen, és én is jóval később indultam. A réten lévő ellenőrző ponton sem tartózkodtam sokat, rögtön indultam tovább.
A Liszó előtti emelkedő kicsit lelassított, de szerencsére nem volt hosszú a kaptató. A dombtetőről tisztán lehetett látni a 100 km-re, Horvátországban lévő 1000 m magas hegyeket. Hiába volt délnyugati szél, azért mégis csak ciklon hátoldali helyzet volt, csak épp nem olyan irányból érkezett előző nap a hidegfront, ahonnan szokott. Liszóban bementem a bolta, vettem egy csokit, meg ettem is, mert már éhes voltam. A pontőrők meglepődtek, hogy a 30 km-es távon indulók is jönnek mögöttem. Nekik nem itt, hanem feljebb a szőlőhegyen kell majd bélyegezni, de az én késésem miatt, itt kellett maradniuk a pontőröknek a faluban. Innen Pátróig 10 km, viszonylag unalmas szakasz jön. Először egy műúton kell 2-3 km-t felfelé gyalogolni, majd egy köves úton a tűző napsütésben majdnam ugyanennyit. Itt egy hosszú kanyarban már láttam túrázókat magam előtt, de azért eltelt vagy fél óra, amíg utolértem őket. Egy apuka volt, két gyerekkel. Később kiderült, hogy a fiú volt a legfiatalabb induló ezen a távon, ő 13 éves volt. Egész jól haladtak, annak ellenére, hogy az apuka kicsit furán ment. Nem sokkal később három diákot is utolértünk, ők valamivel lassabbak voltak.
Nem volt mit tenni, vártam rájuk. 20 perc után úgy döntöttem, hogy elindulok, úgysem tudok gyorsan menni. Addig egykori tesitanárommal beszálgettem a ponton. Ha nem indulok akkor el, nem érek be fél nyolcra, a cél zárására, és volt már rá példa, hogy előbbi években egyes túrázók se szó se beszéd, hazamentek innen busszal vagy kocsival.
Szóval elindultam, ami elég nehéz volt, de hamar belemelegedtem. A 20 perces állásnak köszönhetően már nem is találkoztam senkivel, igaz a végén már nagyon nehezen mentem. Nem is az volt a gond, hogy a talpam fájt, hanem egyszerűen fáradt voltam. Nem sokat aludtam az előző két éjszaka. Amikor elhagytam a Szentgyörgyvári-hegyet már sötét volt, és innen még jó fél óra, végig aszfaltúton. Szép lassan eltelt, és a célba beérve már ideges sem voltam. Pont fél nyolcra értem oda, de az apukát a gyerekekkel elhagytam valahol. Pár perccel utánam jöttek, kiderült, hogy a városban másik úton jöttek. Sorolás is volt, amin a támogatók által felajánlott ajándékokat lehetett nyerni. Most többek között Suzukis sapkát nyertem meg füzeteket. Külön ajándékot kapott a legfiatalabb és legidősebb induló is.