Egy késő szemptemberi napon, a hármashegyi szolgálat leadása után mentünk el Katival a Mecsekben egy körre, ami kicsit hosszabbra sikeredett, mint amire számítottunk. Sok volt a forrás és a geoláda, amik mind elvettek darabonként 5-10 percet. A 13 objektumot plusz a kilátóban a nézelődést is beleszámítva ez már tetemes idő a gyalogláson felül
Hosszú idő után mentünk el ismét együtt túrázni. A cél a jópár évvel ezelőtt elkezdett Pilisi Parkerdő forrásai túramozgalom befejezése volt. A mozgalom során nem kevesebb, mint 50 előre megadott forrást kellett felkeresni a Pilis és a Visegrádi-hegység területén
Tettem egy kört a Kelet-Mecsekben július elején a legnagyobb kánikulában. Közben megmértem egy-két forrást, és felkerestem jó pár geoládát is. Hosszúhetényben indultam, a Hármas-hegyi szolgálat leadását követően ide jöttem le autóval
1. felvonás: Szulyói-sziklák
Huh, végre ismét kiszabadultunk a városból. Elvileg feherb Kőszegre szeretett volna menni valamilyen túrára, de én azt mondtam, hogy nekem nincs most 4ezer Ft-om egy ilyen túrára, nem is beszélve a korán kelésről. Ekkor vetődött fel hogy menjünk el ismét forrásozni a Pilisbe, hiszen még mindig van egypár forrás, amit a Pilisi Parkerdő forrásai túramozgalom miatt fel kellene keresnünk
A hosszú hétvégét megelőzően úgy döntöttünk, hogy némi borzavári rokonlátogatást követően kirándulunk egyet. Nekem már régi vágyam volt feljutni az Írott-kőre, így Kőszeget érintve Bozsoknál raktuk le az szgk-t, és az OKT útvonalán vágtunk neki a távnak.
3 évvel ezelőtti emlékezetes debütáló osztrák túrám a Raxon volt, s az idei szezont is ezzel zártuk.
A busz Hinternasswald parkolójánál rakott ki bennünket, s rövid, aszfaltos szakasz után azonnal nekiveselkedtünk a zaftos hegynek, hogy 1 km alatt 800 métert emelkedjünk. Gyurival már az elején beálltunk a saját tempónkra, ez kifizetődőnek bizonyult, így gond és megtorpanások nélkül haladtunk
Az ezt követő szakasz Gyurinak nem kedvezett, ugyanis a Purbach felé vezető aszfalton furcsa sistergés hallatszott az első kerekéből. Egy pumpálás, nem árthat, gondoltunk, de később jött egy kis folt ide, egy meg oda, persze a zsír új ragasztó alig nyögött ki magából valamit, szóval csak a remény tartotta a tapaszokat a helyi bicikli kiállítóteremig, ahol egy segítőkész férfi adott habot, hogy ez majd jó lesz. No de a Donnerskirchen-i lejtőn a túlzott bevitel miatt a hab előtört, és Gyuri kénytelen volt néhány km-en át-, majd feltolni a végeláthatatlan emelkedőn a (dombtetőn lévő - Murphy törvénye) biciklis boltig
Eszter barátosnémmal pár éve (tavaly) túráztunk a Mátrában, és viszontlátásképp elhatároztuk, hogy egy kis emlékmorzsálgatás, életútmesélés, no meg túrázás végett eltöltünk egy kellemes hétvégét Galyatetőn és környezetében.
Ez a szombat is osztrák túrának indult, helyette azonban Gyuri egyik kedvelt helyére, a vértesi Vitányvárhoz látogattunk el.
Autónkat a szárligeti parkolóban hagyva gyorsan felszedelődzködtünk, s nekivágtunk kicsiny, de annál szebb túránknak. A kezdeti tanyasi világot magunk mögött hagyva rátértünk a murvás útra, mely egy kisebb „üdülőtelep” mellett vezetett egészen Csákányospusztáig, a Mária-szakadék bejáratáig
