A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Két év szünet után újra mi szedtük le a bólyákat a Rokenbauer 130 egy szakaszán. Egyúttal az újrakezdett kéktúra füzetbe is jól belebélyegeztünk hármat.


Meleg volt napközben, 8 órakor még egy csomó túrázó ott pihent a rádiházi kocsmánál, hárman pedig még hiányoztak. Látszott, hogy nem fogunk korán indulni. 9-kor zárt a pont, 9.15-kor elmentek az utolsók, mi pedig negyed órával később indultunk utánuk. Nem vittük túlzásba a sebességet, nézegettük az eget, a sáros részeke is lassítottak, de azért egész jól haladtunk, jóval 4-es átlag felett. Szentpéterföldén már bezárt a kocsma, meg sem álltunk, inkább haladtunk a tovább az aszfaltúton, ami basztatta ugyan a talpunkat, de legalább gyorsan lehetett haladni. Az Úttörés a gerincen nevű ellenőrzőpontot kerestük egy darabig, de nem találtuk. Ahol régen szokott lenni, kivágták az erdőt, a környéken máshol se leltük. Gyors telefon a főnöknek, aki mondta, hogy napközben a túrázók is hiányolták. Szóval eltűnt.

Unalmas, de meglepően gyorsan eltelő kilométerek után, hajnali 1 körül értünk Lasztonyára, ahol leültünk ebédezni. A falu mind a 23 lakója tudta ezt, hála a kutyáknak. Az eddigi évek ilyen bólyaszedői túráival ellentétben rengeteg állatot láttunk. Voltak lepkék, de akkorák, mint egy kisebb denevér, és a lámpánk fényére izgultak rá. Aztán két róka, akik nem nagyon ijedtek meg, csak szép lassan félrevonultak. A második tisztes távolságból még követett is egy darabon. De borzot is láttunk. A lámpákat látnia kellett, mert én is láttam a fénylő szemét, de csak akkor fordult sarkon, amikor kijött a fűből, és ott volt mellettem.

Az utolsó három versenyzőt Lasztonyán utolértük, de a kajaszünetünk miatt megint előre mentek jó 15 perccel. De lényegesen lelassultak, mert alig 3 km múlva a Torhai-forrásnál utolértük őket. Nem találták a pontot sem. Az össze-vissza kijárt erdei utakat nehéz volt követni itt a sötétben, mi is letértünk a kékről, de végül csak sikerült odakóvályogni a forráshoz. Rég le kellett volna bontanunk, és még kb. 45 perc volt hátra a bázakerettyei zárásig, ami még 6 km. Ők hárman letettek a folytatásról, hívtak valakit, ami elvitte őket kocsival a célba, mi pedig folytattuk utunkat, és leszedtük a hátralévő 1 bólyát. Végül 03.40 körül értünk Bázakerettyére, és az aktuális utolsó túrázó fél órával előbb hagyta el a pontot.
