A túra hossza
Szintkülönbség
Szintidő
Legmagasabb pont
Indulás
Útvonal
Érkezés
Résztvevők
Időjárás
Leírás
Szabolával és a kiskutyával mentünk el a Vértesbe megszerezni az újabb fa alakú jelvényt. Fel voltunk vértezve forrásmérő cuccokkal és szabola szemeteszsákokat is hozott, hogy összeszedje az erdőben található szemét 0,01 %-át.
Szárligeten a rajt után bele kellett lépni valami barna fertőtlenítőbe, nehogy becipeljük a sertéspestist a területre, és a Vértes felé kanyarodtunk. Az OKT régi nyomvonalán mentünk a Birka csárdát érintve, majd felmásztunk a Körtvélyesi kilátóhoz. Ez volt talán a túra legnehezebb része, mert a sárban nehéz volt felfelé menni. A kilátóba Vágánnyal mentünk fel ketten, szabola lent maradt. De Vágány is mindig csak az első emeletig jut, akkor rájön, hogy átlát a deszkák között, és fél. Lefelé szabola elővette a szemetesét, és elkezdte gyűjtögetni a műanyagokat. A traktorgumit ott hagyta, nem tudom miért.
Első forrás a Béla-forrás volt, amit az előző túra óta újra foglaltak. Természetesen nem ivóvíz. Ezután a Körtvélyespuszta határában lévő Hideg-kúthoz mentünk, de itt csak egy ház volt, szöges kerítésdarabokkal körbevéve. A rendezők gondoltak arra is, hogy ne csak forrásokat keressünk fel, hanem azért olyan helyek is legyenek benne az útvonalban, amik ún. prémium helyszínek. Ilyen volt pl. a Gráciák Bérce, ahonnan remek kilátás nyílt többek között az oroszlányi erőműre. De a túra végén a Vértes legmagasabb pontját is érintettük, ami kvázi egy fennsíkon van.
A Szarvas-kút volt a következő az OKT mentén, ahol kajáztató pont is volt. Ennek megfelelően a kutya ért oda elsőnek, de neki annyival volt könnyebb, hogy nem kellett forrást fényképeznie. Pihentünk is kicsit, szabola pedig leadta a pontőrnek az első adag szemetet. Ezt követően volt olyan, hogy Szép Ilonka-kút és Szép Ilonka-forrás. Azt hittem, hogy elírás, de nem. Ez két különböző objektum. Több forrás már nem volt. Jelzetlen úton felmásztunk a Nagy-Csákányra, majd a másik oldalán le a célig. Egyszer eltévedtünk, és mivel a térképen is össze-vissza menő utak voltak, visszamentünk oda, ahol a legutolsó jelet, azaz szalagot találtuk. Pont arra jöttek volna túrázók, amerről mi jöttünk vissza, de mondtuk nekik, hogy arra nincs szalag. Ellenben megtaláltuk a helyes utat lefelé a fennsíkról. A célba az átfestett, új OKT-n mentünk vissza. Jó nagy kurflit tettek bele, amikor átfestetté, de igazából nem tudom, hogy miért kellett ez.