Nyár derekán tudtuk lenyaralni azokat a foglalásainkat, amik tavaszról halasztódtak el a járvány miatt. Ezek közül az egyik az őrségi volt, amit nagyobbrészt ddk-zásra, kisebb részt a környéken való körbenézésre szántunk. 4 túranap volt, ami alatt bejártuk az DDK őrségi részét Molnaszecsődtől Szentgyörgyvölgyig
Zsófi először, én harmadjára kezdtem el az OKT-t, szabola pedig folytatta az elsőt. Ennek örömére Hollóházán betoltunk egy unikumot, és elindultunk felfelé.
1998-ban ezzel szakasszal kezdődött a kéktúra számomra. Akkor még félig-meddig klasszikus stílusban vándortúra-szerűen csináltuk, sátorral, nagy hátizsákkal. Mostanra elkényelmesedtem, és inkább csillagtúrában, egy bázisról kiindulva, néha keményen küzdve a menetrenddel csináljuk a túrát
Második újkori AK szakaszomon is túl vagyok, ezúttal Csongrádban. Olyan helyet kerestem, ami könnyen elérhető vonattal, és ez a választás Szatymazra esett. Logikusabb lett volna innen kibuszozni Zákányszékre, de menetrendológiailag a fordított irány lett a nyerő
Utolsó túranapon a hiányzó Abaújszolnok-Encs szakasz következett. Ugyanott szálltunk le a buszról, mint előzőleg, de most a másik irányba indultunk el. Reggel volt egy kis meglepetészápor, de mire leszálltunk a buszról újra sütött a nap
Harmadik nap juhiék továbbmentek Jósvafőre, mi meg Abaújszolnokra buszoztunk, és onnan sétáltunk Rakacaszendig. Nem hosszú táv, de ugye a tömegközlekedés nem kényezteti el az embert. De azért nem is panaszkodhatunk, lehetne ez sokkal rosszabb is
Második nap a Cserehát ellenkező végére mentünk, méghozzá juhiékkal. Igazából ez már nem is a Cserehát, annál magasabb is. Ez a Rudabányai-Perkupai-hegységrendszer része
Valahogy ez a csereháti szakasz kimaradt eddig, ezt ezzel a négynapos túrával pótoltuk. Nem mondom, hogy nincsenek errefelé szép részek, de összességében nem ez a tájegység lesz a kedvencem továbbra sem a kéktúrából. A Bódvaszilas-Boldogkőváralja szakaszról tartozik ide a maga 70 kilométerével, ezt osztottuk fel négy részre, zömmel a busszal való elérhetőség és a táv alapján
Most, hogy juhi befejezte az Alföldi Kéket, én is nekiláttam a folytatásnak. 2011-ben kezdtem el Szekszárdtól, és Keselyűsig jutottam. Azóta sem folytattam
Ez a kis rész kimaradt a Cserhátból, úgyhogy épp ideje volt kipótolni. Természetesen megint baromi korán kellett elindulni otthonról, hogy 7 előtt már a buszon üljek. Csak épp induláskor derült ki, hogy benga is kéne a kocsiba, de amik útba estek, azok csak 6-kor nyitottak