Újra elmentünk egy újévi kirándulásra, most hármasban Vágányostul. A kiskutya reggelre már kiheverte a szilveszteri petárdázást, úgyhogy semmi akadálya nem volt az indulásnak. Kellemes enyhe, hómentes idő volt, szinte már megszokott az idei teleken
A 30 éves túrázós évfordulón kötelező volt eljönni a Thury túrára, méghozzá a klasszikus, 30 km-es távra. Annak idején még évente más és más helyről indult a túra, és ezért a táv meg az útvonal is más volt. Egy jó ideje már csak a gelsei változat szerepel a kínálatban, és vannak rövidebb résztávok is
Harmadik olyan túra volt ez az évben, amit régebben már sokszor teljesítettem, utoljára 5 évvel ezelőtt. Most Vágányon kívül nem jött el velem senki. Már 5 éve is úgy voltam vele, hogy ritkán indulok ilyen hosszú túrákon, nem is beszélve Vágányról, aki már elmúlt 10 éves
Sok év után, harmadjára indultam el az Olajos Körút túrán, harmadszorra is a 30 km-es távon, ami valójában 33. Annak ellenére, hogy ezen nem voltam olyan sokat, mégis igazából csak a 30 éves jubileum miatt indultam el, mivel az elsőt középiskolás koromban teljesítettem.
Kicsit más volt az útvonal, mint ami a TTT honlapján megjelent
Harminc éve volt az első teljesítménytúra, amin részt vettem, ennek örömére idén végigjárom azokat a túrákat, amikre annak idején az első években jártam. Ezek zömmel zalai túrák lesznek. Ezek közül pár már nem létezik, de amelyek még élnek, azokra megpróbálok időt szakítani
Az egy héttel korábbi kéktúrás esemény után egy másikat is csináltunk hasonló stílusban. Ezúttal Pilisszentlászlóról mentünk le Visegrádra. Ugyanúgy kétautós megoldást választottunk, de most Vágány is velünk jött
A rövid nappalok miatt a téli szabad hétvégi napokon Pest közeli kéktúrákat csináltunk méghozzá kétautós megoldással. Ennek egyik állomása volt a Pilisszentkeresztről a Rozália téglagyárig tartó túra.
Úgy alakult, hogy lett egy 66 km-es lyuk az Alföldi Kéktúra teljesítésben a bácskai és nyugat-csongrádi részen. Ezt akartam eltűntetni, összekötni a már meglévő részeket, és egyben befejezni Bács-Kiskun megyét és a Duna-Tisza közét is. Még októberben kellett volna elmenni, de akkor nem jött össze, csak december elején
Pár nappal a zempléni kéktúra után átmentünk az ország másik végébe, de ezúttal a DDK útvonalon haladtunk. A legjobb részen, a Kőszegi-hegységben szinte alig túráztunk, de így most legalább a Göcsejig nincs lyukas szakasz.
Sikerült kihasználni a szép, őszi anticiklont, szóval kellemesen napos idő volt, de a derült éjszakák miatt reggelenként azért már fagyott
Nyáron kéktúráztunk a környéken, de akkor nem bírtuk a kánikulát, és ez a rész kimaradt, Hogy ne maradjon meg ez a lyuk itt a Balaton-felvidéken, eljöttünk ősszel bepótolni. Az időjárás most másfajta arcát mutatta. Előző nap egész nap esett, a túra napján csak kisebb esős időszakok voltak