Teljesítménytúrák, kirándulások, magas hegyek megmászásának leírásai néhol kissé szabados stílusban.
Elég korán kellett indulni hazulról, úgyhogy többször el is aludtam rövid idöre vonatozás közben. Egész jók voltak a vonatok. Az egri és a szolnoki személy is felujított "posta" Bhv kocsikból állt, mellesleg az egri rohadt hosszú volt, még akkor is, ha a fele Salgótarjánba megy
Már egy hónappal ezelőtt kinéztük ezt a túrát, Óbudavár jó környék, a táv és a szint se megerőltető, gondoltuk, jó lesz karácsony előtt egy ilyen kirándulás. Az időjárás szerencsére kedvezett, nem esett az eső, sajnos a hó sem, de ez azért nem volt annyira zavaró. Mivel a túrán csak 7 és 8 között lehetett indulni, ezért ismét korán kellett kelnünk: negyed hatkor már az M0-on robogtunk
A 150-es vonalon most jobb vonattal mentem, mint a múltkor. Tisztább volt, az üléseken olyan huzat volt, mint a Bz-ken, és fűtőttek is. Fülöpszálláson a váróteremben is volt fűtés, sajnos a vanálok itt is az állomáson gyakorolják "művészi hajlamaikat"
A börzsönyi vulkántúrán már tavaly is részt vettünk, de idén különbözö okok miatt senki nem vállalkozott arra, hogy eljön, ezért nem maradt más, minthogy egyedül vágjak neki a 43 km-nek. Kicsit zavart, hogy egyedül megyek, de mindenképpen végig szerettem volna menni a távon. Az időjárás jónak ígérkezett
Az út során nem történt semmi említésre méltó, késés nem volt. Dunapatajon nincs szolgálat, ezért az egyik pecsét helyére a kallertől kértem aláírást, akinek gőze sem volt arról, hogy mi ez az egész. Egyik vonaton sem volt tumultus, legfeljebb a szóló Bz-kocsin voltak odafele többen, de csak Szalkszentmártonig
Felsőpetényben már az első turistajelzés sem volt valami bizalomgerjesztő, egy elég kopott jelet találtunk egy kőhidon a kocsma mellett. Aztán ez így is folytatódott, főleg Ősagárdig voltak szarok a jelek. Minden elágazásnál tippeltünk, hogy vajon merre kell menni, és ugye a térképen nincs rajt minden kis ösvény
Most nem vállalkoztunk a 70 km-es távra, mint pár évvel ezelőtt. Még mindenkiben elevenen él a Bükki kudarc, és nem mertünk megkockáztatni egy hosszabb távot. Így viszont többen elmehettünk, és nem is beszélve arról, hogy a 35 km-es táv is érinti majdnem az összes nevezetes objektumot, amit a 70-es
Az Első Magyar Dendeócse Társaság tagjai ritkán részt vesznek vízitúrákon is. Vannak tagjaink akik eleve ódzkodnak a víztől, számukra a vízitúra valószínűleg ki fog maradni, bár lehet hogy egyszer ők is beadják majd a derekukat. Az aktuális túrára sokan mentünk, de a társaságból csak kevesen rendelkeztek kenutúra tapasztalatokkal, és ezért a kirándulás nem is lett hosszúra tervezve
Elég szép idő lett erre a napra, nagyon kevés felhő úszkált az égen. Egy-két gomoly burkolta be csak a hegytetőket, de semmi veszélyt nem rejtettek magukban. 9 euroba került, hogy feljussunk, ennyit kellett leperkálni a mautstellén
