Káld – Sárvár

A Káld-Sárvár szakaszt utoljára közvetlenül a covid előtt jártam le a kiskutyával, most Zsófival mentünk télen.


A Káld-Sárvár szakaszt utoljára közvetlenül a covid előtt jártam le a kiskutyával, most Zsófival mentünk télen.

Ezek a szurdokok diéry néven futnak, ami lyukat jelent igazából. Ebből az alsón, a felsőn és az újon mentünk végig. Illetve az alsón csak részben. És ha már felmentünk a szurdokban, és ott van a közelben, akkor másszuk már meg a Velky Rozsutecet is, hogy kerek legyen a történet.

Apát megint elrángattam túrázni hiszen a múltkori után nagyon rákaptam. Szóval mostani cél a Vértes volt. Amint kiszálltunk még be kellett gyalogolnunk vagy majdnem 2 km-t az erdőbe, hogy elérjünk a Vértes táborig. Az idő most nagyon jó volt, ugyanis sütött a nap végig.

Az Ötschergrabenban való kirándulás után a következő napra egy hegymászós túrát néztünk. Több lehetőség is volt a csúcsra érkezésre, mi északkelet felől közelítettük meg Lackenhof faluból. Igazából ez egy síterep, de most gyakorlatilag üresen állt a parkoló, ahol megálltunk

Egy kis készülés a svájci hegyekre ez a túra. Igaz, hogy kevesebb a gleccser meg a láncos rész, de cserébe azért vannak itt is jó meredek részek, és ráadásul baromi fülledt volt az idő is.

Kerek 20 éve történt a túra, ami a társaság őstörténetében szerepel. Ennek kvázi emléktúráját rendeztük meg a kerek évfordulóra tekintettel. Abból a társaságból hárman voltak itt most is, de plusz egy csomó más résztvevője is volt a menetnek

Soproni szállásunktól kb. másfél órányi autóútra volt a túra helyszíne, így onnan egynapos túrának teljesen jó helyen volt. Seewiesen falu mellett álltunk meg, bementünk egy mezőgazdasági úton, amíg lehetett, és az út szélén álltunk meg, ahol a térképen jelölve volt a parkoló

Négynapos tátrai túránk első napja a Kaspowy Wierch-re vezetett, de ezt induláskor még nem tudtuk. A legjobb túra az, amit az ajtótól lehet indítani, mi is ezt tettük. Zakopane Jaszczurówka városrészében laktunk, innen nem volt messze az Olczynska-völgyi bejárat, ott léptünk be a nemzeti park területére

Már régen kinéztem azt a túrát a szlovák Tátrában, amiről egy túraleirást is olvastunk, és mivel a környéken voltunk, elmentünk egyik nap. A túra nagy vonalakban a Csorbatótól felmenni a Malompataki-völgyön, át a hágón, és a Szoliszkó-gerincet megkerülve a Furkota-völgyön lejönni vagy az Elülső-Szoliszkóig vagy vissza Csorbatóig.

Tátrai tartózkodásunk legnehezebb túrája következett. Egyrészt ez volt a leghosszabb, másrészt meg rohadt meleg volt. A fő cél a Morskie Oko, ami tengerszemet jelent, mert amúgy ez egy tengerszem, de magyar neve Halastó