Még tavasszal megvettük a KDP-füzetet, és ahogy lehetett szállást foglalni, és időnk is engedte el is mentünk Bakonybélbe, innen közelítettük meg a különböző indulási helyeket. A cél az volt, hogy a KDP eleje Zirctől legalább Eplényig meglegyen, de az időjárás függvényében még akár további szakasz legyaloglását sem zártuk ki. Akkoriban elég szeszélyes, hűvös, gyakran csapadékos, zivataros idő volt
Zsófi először, én harmadjára kezdtem el az OKT-t, szabola pedig folytatta az elsőt. Ennek örömére Hollóházán betoltunk egy unikumot, és elindultunk felfelé.
Régen gyalogoltam már 40 km-t, azért is mentem el erre a túrára, mert kíváncsi voltam, hogyan bírom. Na meg azért, mert idén egy ötvenest is be akartam volna vállalni, és ez egy kvázi próba lenne arra. A leírás ősszel készült, de a túra idején még nem lehetett tudni, hogy három hónapra az összes teljesítménytúra törölve lesz
1998-ban ezzel szakasszal kezdődött a kéktúra számomra. Akkor még félig-meddig klasszikus stílusban vándortúra-szerűen csináltuk, sátorral, nagy hátizsákkal. Mostanra elkényelmesedtem, és inkább csillagtúrában, egy bázisról kiindulva, néha keményen küzdve a menetrenddel csináljuk a túrát
Ezen a hétvégén sok túra közül lehetett választani. Amiket kinéztem: Piros Bükki Fővonal, Merzse-mocsár, Mackó. A Merzse-mocsár volt a legközelebbi, de ez elmaradt
Második újkori AK szakaszomon is túl vagyok, ezúttal Csongrádban. Olyan helyet kerestem, ami könnyen elérhető vonattal, és ez a választás Szatymazra esett. Logikusabb lett volna innen kibuszozni Zákányszékre, de menetrendológiailag a fordított irány lett a nyerő
Szabolával és a kiskutyával mentünk el a Vértesbe megszerezni az újabb fa alakú jelvényt. Fel voltunk vértezve forrásmérő cuccokkal és szabola szemeteszsákokat is hozott, hogy összeszedje az erdőben található szemét 0,01 %-át.
A szokásos volt idén is a menet a Kanizsa túrán: megcsináljuk az első ellenőrző pontot, aztán ha mindenki átment, akkor továbbmegyünk, és mint söprű teljesítjük a túrát. Annyi változás volt idén, hogy nem a 30, hanem a 20 km-es túrán mentünk végig. Ennek egyik oka, hogy azon régen voltam, a másik, hogy elhívtam a szüleimet is, de csak apukám jött el
Kutyussal kettesben mentünk el a Zemplénbe erre a túrára. És ha már ott voltunk, akkor kéktúráztunk egyet meg ládáztunk is. Ez a leírás a Zempléni Kő-kör teljesítménytúráról szól
A Tolnai-hegyhát mint tájegység ott van, ahol a Kapos északnak kanyarodik, hogy aztán belefolyjon a Sióba. Keletről pedig maga a Sió határolja. Soha a büdös életbe nem túráztam ott, de szerintem senki sem az Első Magyar Dendeócse Társaságból
