Tettem egy kört a Kelet-Mecsekben július elején a legnagyobb kánikulában. Közben megmértem egy-két forrást, és felkerestem jó pár geoládát is. Hosszúhetényben indultam, a Hármas-hegyi szolgálat leadását követően ide jöttem le autóval
Az augusztus végi kánikula utolsó napján mentünk el kricharddal kettesben a Börzsönybe erre a teljesítménytúrára. Mivel előző nap késő estig társasoztunk, nem akartunk nagyon korán indulni. 8-tól lehetett indulni, mi 9-re értünk oda
Amúgy is nehezek a győri túrás szombat hajnali kelések, de még inkább visszavet a lelkesedésből, ha a buszon indulás előtt közlik, hogy egész nap esni fog…
A helyzet a Seckau közelében lévő Gasthof Steinmühle parkolójában sem változott. Felcsatoltuk a kamáslikat, esővédő huzatokat és nekiindultunk a borzadalomnak - néhányan a remény haloványan pislákoló fényforrásával lelkükben, hogy majd csak eláll.
A múltkori sikeres rövid teljesítménytúrán felbuzdulva kerestem még pár olyat amely elég rövid ahhoz, hogy a kisfiúval elmenjünk rá. Adódott is egy lehetőség a Vértesben: a Vértesi Barangolások nevű túra, amelynek a legrövidebb, 5 km-es szakaszát szemeltem ki.
Nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással, abszolút nem tűzött a nap, szinte tökéletes kirándulóidő volt, leszámítva a helyenként élénk szelet
Szombatra jó idő ígérkezett, már rég voltam túrázni és sikerült egy olyan túrát találnom, amelyen kisgyerekek is indulhatnak köszönhetően az igen baráti 3 és 6 kilométeres távnak. Gondoltam ez jó lenne a kisfiúnak, úgyhogy szombat reggel felkerekedtünk és elmentünk Gyöngyöspatára a Patai Mátra teljesítményútra 6 kilométeres távjára.
Huh, végre ismét kiszabadultunk a városból. Elvileg feherb Kőszegre szeretett volna menni valamilyen túrára, de én azt mondtam, hogy nekem nincs most 4ezer Ft-om egy ilyen túrára, nem is beszélve a korán kelésről. Ekkor vetődött fel hogy menjünk el ismét forrásozni a Pilisbe, hiszen még mindig van egypár forrás, amit a Pilisi Parkerdő forrásai túramozgalom miatt fel kellene keresnünk
A hosszú hétvégét megelőzően úgy döntöttünk, hogy némi borzavári rokonlátogatást követően kirándulunk egyet. Nekem már régi vágyam volt feljutni az Írott-kőre, így Kőszeget érintve Bozsoknál raktuk le az szgk-t, és az OKT útvonalán vágtunk neki a távnak.
Sokadik alkalommal indultam el a túrán, most is seprűként, mint az utóbbi 4-5 évben mindig. Nem kellett pecsételnem, csak a mezőny után elindulnom, és a helyes útra terelnem az eltévelyedett túrázókat. Indultak utánam is emberek, de ők gyorsak voltak, és tudtuk róluk, hogy ismerik a környéken, nem tévednek el
