
Vasas Maraton
A Vasas Maratont 11. alkalommal rendezték meg, nekünk ez volt az első alkalom, hogy részt vettünk rajta. A pomázi rajtot kevéssel napfelkelte előtt már el is hagytuk


A Vasas Maratont 11. alkalommal rendezték meg, nekünk ez volt az első alkalom, hogy részt vettünk rajta. A pomázi rajtot kevéssel napfelkelte előtt már el is hagytuk
Két év után ismét az 50 km-es távra jöttem el. Percre pontosan ugyanannyi idő alatt teljesítettem, de most megmértem három forrást és geoládáztam is.
Jóval kevesebben voltak a tornateremben, mint régebben

A hatos indulás előtt léptem ki a gimnáziumból, és fél óra séta után érkeztem meg a város peremére, a Csó-tóra, ahol két órát dekkoltam, és az arra jövő túrázók papírjára nyomtam a pecséteket. Csak az 50 km-eseknek pecsételtem, utána leváltottak, én meg szokás szerint továbbmentem, mint seprű. Miután letelt a szolgálatom, reggelizem még egyszer, és csak fél kilenckor indultam tovább

Nem sok jóval kecsegtetett az időjárás, hiszen végig borult, csapadékos időre számítottam. Aztán az előrejelzés borult, szerencsére. Odafelé a kocsiban elkapott egy rövid zápor, és a csapadéknak arra a napra ennyi is volt

Idén is megszerveztünk egy kirándulást a Tátrába, csakúgy, mint tavaly, de most a Magas-Tátrába mentünk. Még jó, hogy időben elindultunk péntek délután Pestről, mert Márknak defektje lett Zvolen mellett. De még sötétedés előtt megérkeztünk a szállásra, Tatranska Strba-ba, és a lenyugvó nap sugarainál még sikerült is kékeket készíteni a Tátráról

A második nap eredeileg a Kosprovsky stítre mentünk volna fel, de hamar rájöttem, hogy az nem fog menni úgy, hogy még aznap haza is kell mennünk. Alternatív útonalnak egy rövidebb túrát találtunk ki. Vysné Hágy nevű faluból indultunk és a Batizovské pleso-hoz mentünk fel, ami a Magistral mellett van

Pénteken döntöttem el hogy el kellene menni egy túrára a hétvégén, főleg úgy, hogy már régóta terveztem. Azonban valahogy nem fűlött hozzá a fogam. Érdekes, de ez van
Ózdi InterPicivel akartam utazni egyet, úgyis kell az arany fokozathoz. és a most közlekedők közül már csak ez hiányzik. A délutánit választottam, mert ezzel át lehetett menni Szlovákiába is

Igazából a 100 m-es szint csak felső becslés, pár homokbucka volt csupán, amik emelkedőt jelentettek.

A múltkor nem sikerült elmennem Óbányára, mert a zivatar közbeszólt. Most viszont nem kellett ilyesmitől tartani, úgyhogy ismét nekivágtam, de másik útvonalon. Ugyanarra mentem le a Hármas-hegyrúl, mint júniusban, de aztán nem a Zengőre vezető turistaútra kanyarodtam ré, hanem Püspökszentlászlóra mentem