Felejthetetlen helyek
Az ország legmagasabb pontjainak felkeresése nagyszerű élményekkel gazdagít.
Túrázás
Eddig ismeretlen helyek felfedezése, mert szinte biztos, hogy mindenki számára, aki részt vesz benne, legalább egy csúcs ismeretlen lesz.
Díjazás
Póló és kitűző várja a teljesítőket, akik végigjárják az összes csúcsot.
Segítsük egymást
Bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk, de ha te tapasztalsz valamit a túramozgalommal kapcsolatban, akkor jelezd nekünk!
A felkeresendő csúcsok
Badacsony
A Dunántúli középhegység Badacsony-Gulács csoport nevű kistájába tartozik a Csobánccal, Tóti-heggyel, Fekete-heggyel és a Boncsos-tetővel együtt. A Tapolcai-medence legmagasabb vulkánja, és mivel a Balaton partján van, a legnépszerűbb is.
Boncsos-tető
Ugyanazon a kistájon található, mint a Badacsony, nevezetesen a Badacsony-Gulács csoporton. A pannon homok, agyag és kavics képződményein 3-4 millió évvel ezelőtt megindult vulkáni működés következtében jött létre a többi tanúheggyel együtt.
Csóványos
A Központi- vagy Magas-Börzsöny közepén helyezkedik el. Az egész kistáj tulajdonképpen a harmadidőszakban működő rétegvulkán felrobbant kalderája, amit a tektonikus mozgások és az erózió alakított ki a mai formájára. Fő kőzetalkotó a piroxén- és amfibolandezit.
Gerecse
A legmagasabb pont az ún. Központi-Gerecsében van, délről a Gerecsei-kismedencék, északról a Duna völgye határolja. Ennek csaknem a geometriai középpontjában egy fennsíkszerű kiemelkedésen van maga a csúcs.
Hármashatár
A Hármashatár tulajdonképpen nem is az Őrségben, hanem a Vendvidék területén, legpontosabban a Vasi Hegyhát kistájon fekszik és maga a csúcs Magyarország legnyugatibb pontja. A terület legmagasabb pontja nincs messze a határtól és nem is sokkal magasabb a Hármashatárnál, a 404 méteres Ezüst-hegy.
Hollófészek
A Zselic egy erősen és közepesen tagolt dombság Külső-Somogy és az Ormánság között. Északról a Kapos völgye, délről az Ormánság a határa, kelet felé azonban a pontos határa vita tárgyát képezi, mivel nincs természetes határvonal a Mecsek illetve a Baranyai-hegyhát és a Zselic között, így jobb híján antropogén választóvonalat tekintenek a keleti határnak.
Írottkő
Az Alpokalja legmagasabb hegysége, maga a csúcs az osztrák határon van. Fő gerince magyar oldalon az Írottkőtől Kőszeg északi részéig húzódik, miközben észak felé fokozatosan alacsonyodik. Ebből mindkét oldalon kisebb oldalgerincek ágaznak ki, amelyeket mély, eróziós patakvölgyek választanak el egymástól. Átalakult, kristályos kőzet a fő építőanyaga, amelyre üledékes kőzet rakódott a középidőben.
Istállós-kő
A Bükk-fennsíkon helyezkedik el. A fennsík középidei karbonátos kőzetekből épül fel, alsó- és felsőtriászkori mészkő a jellemző. A kőzet a pleisztocénban erősen karsztosodott, annak sokfajta formakincse megfigyelhető a területen. Maga a fennsík 600-900 m magasan van, ebből lógnak ki 900 m fölé a kövek
Kab-hegy
A Dunántúli-középhegység Kab-hegy-Agártető csoport nevű kistájában helyezkedik el. A kistáj legnagyobb részét a nevében szereplő hegyek alkotják. Völgyekkel, mélyedésekkel kevéssé tagolt. Érdekes geológiai képződmény a Kab-hegy, hiszen a hegy egy vulkáni kúp, de a láva itt mészkőre ömlött. Mivel ez ellenállóbb, mint a Tapolcai-medence anyaga volt, ebből nem lett olyan tanúhegy, mint az ottani bazaltkúpok.
Karancs
A Karancs-Medves a Cserhát kistája, amely a Karancs vulkáni tömbje mellett az attól nyugatra elhelyezkedő alacsonyabb dombvidék magyarországi oldalából áll. A nevét – amely állítólag a kár szóból ered – onnan kapta, hogy a nagyobb esőzések után lezúduló villámárvizek igencsak sok kárt okoztak a környéken.
Kecske-pad
A Cserehát nyugati felében található. A felszínt pannon homok, márga, kavics és pleisztocén lejtőanyag fedi. A térség legöregebb kőzetei devon és karbon mészkő és fillit. A jellegzetes csereháti tájjelleg nagyjából a terület közepén, a Vadász-patak vízgyűjtőjén jelenik meg. A Cserehát nem bővelkedik magas csúcsokban, a dombság magasabb dombtetői alig haladják meg a 300 métert, ahogy a Kecske-pad is.
Kékestető
A csúcs a Magas-Mátra kistájon helyezkedik el, ami Galyatető tömbjét is magába foglalja. A Mátra K-NY-i irányban húzódó gerincén van, észak felé meredek, dél felé lankásabb lejtőkkel határolt. Bádeni riolit-andezittufa és andezit építi fel.
Keszthelyi-hegység
A Keszthelyi-hg a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. Keleti felén relatíve nagy kiterjedésű karsztos fennsík helyezkedik el, itt van a legmagasabb pontja is. Triászkori mészkőből és dolomitból áll. A kőzet miatt a felső régiók vízhiányosak, kevés a forrás. A fennsík peremén több barlang is található.
Kopasz-hegy
A tokaji Kopasz-hegy (vagy régebbi nevén Nagy-hegy, Nagy-Kopasz), a Zempléni-hegység (vagy ahogy tudományos berkekben nevezik : Tokaji-hegység) legdélebbi nyúlványának legmagasabb pontja, amelynek kialakulása negyedkori vulkáni tevékenység eredménye. A sztratovulkán felépítésű hegy fő kőzete a dácit, amely elsősorban a csúcs környékén található meg a felszínen, illetve pár kisebb területen,
Kőris-hegy
Az Öreg- vagy Magas-Bakony nevű kistájban található, ami a Zirc-Porva-Bakonybél körüli Bakonyi kismedencéket öleli körül. A kistáj geomorfológiai képét fennsíkok, azok maradványai, hegyközi medencék és az ezeket összekötő szurdokvölgyek határozzák meg. Mezozoikumban keletkezett mészkő és dolomit alkotja, amin újabbkori üledéktakaró képződött.
Magas-bérc
A Soproni-hegységet a Variszkuszi hegységképződés során üledékes kőzetekből átalakult palás kőzetek (gneisz, csillámpala) építik fel leginkább, a Magas-bérc környékén a csillámpala a jellemző, illetve egy kisebb negyedkori üledékes rész.
Margita
A több szempontból is átmeneti zónának tekinthető Gödöllői-dombság északi, magasabb felén helyezkedik el, az ÉNY-DK irányú dombhátak egyikén. Miocén homokkő és kavics építi fel, dél felé haladva egyre több az agyagos-homokos folyóvízi üledék. Emellett északon a löszből előbukkanó édesvízi mészkő is megtalálható.
Meleg-hegy
A Meleg-hegy amellett, hogy a Velencei-hegység legmagasabb pontja, állítólag geológiailag is az egyik legérdekesebb része a kistájnak. Köztudott, hogy Magyarországon nagyon kevés helyen került felszínre az a mélységi magmás kőzet, amely még a Variszkuszi-hegységképződés emlékeit őrzi.
Nagy-Csákány
A Vértes fennsíkjának északi részén található. A fennsík peremét kisebb-nagyobb völgyek szabdalták fel, olykor merész kis gerinceket alkotva, főként a déli oldalon. Maga a hegység markáns szerkezeti vonalakkal határolt, amely meredek letörésekkel határolódik el a szomszédos tájaktól.
Nagy-Gete
A Keleti-Gerecse legmagasabb sasbérce. A kistájra a sűrű eróziós völgyhálózat jellemző, amit kis vízfolyások alakítottak ki. Sokfelé a löszös üledéken képződött barnaföld borítja, amelyet nagyobb arányban hasznosítottak szántónak, mint a Gerecse magasabb részein.
Nagy-Kopasz
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység, és egyben a Dunazug-hegység legkeletibb tagja. Északról a Pilis, délről a Tétényi-fennsík, nyugatról a Zsámbéki-medence, keletről a Duna határolja. A középidei mészkő és dolomit mellett újabb keletkezésű édesvízi mészkő, hárshegyi homokkő, márga építi fel.
Nagy-Milic
A teljes hegység az Eperjes-Tokaji-hegység néven fut, amely végig a Hernád és Bodrog között található, északon egészen Kassáig tart. Itt, a Szalánci-hegységben van a legmagasabb pontja (Simonka – 1092m). Geológiailag maga a Nagy-Milic is ehhez tartozik. Hegyaljától a Bózsva-patak völgye választja el.
Naszály-tető
A Naszály a Cserhát legmagasabb pontja, régebben az Alföld felől érkező utazók, vásárosok Vác felé közeledve már messziről megpillantották a hegyet és Nagyszálnak nevezték el, amiből rövidült jelenlegi nevére.
Ökör-hegy
Az Ökör-hegy a Heves-Borsodi dombság ( vagy akár Ózd-Pétervásári-dombság) legmagasabb csúcsa. Magyarország tájegységei közül talán ez a vidék az, amelyiknek tagolása, elnevezése, határainak kijelölése a legtöbb változatban megjelent, taglalták sokféleképpen, de elfogadottá teljesen egyik sem vált
Pilis-tető
A Dunántúli-középhegység legmagasabb hegysége. A Budai-hegységtől a Solymárvölgy, a Gerecsétől a Kenyérmezői-patak völgye választja el. Északról az Esztergom-Dobogókő-Pomáz vonal a határa. Erősen tagolt, sűrű a völgyhálózata, nem ritkák a mély szurdokok. Töréses sasbérc-sorozat, amelyet árkos medencék tagolnak.
Purga
A Cserhát legmagasabb pontja valójában a Naszály, de azt külön egységnek vettük a mozgalom során, így a Purgát tettük meg a legmagasabb pontnak ebben a tájegységben. A csúcs a Központi-Cserhát nevű kistájban található, a Zagyva völgyétől nyugatra húzódó gerincen, két másik hasonló magasságú csúcs között (Tepke, Macska-hegy).
Somló
A Somló az egyik legjellegzetesebb tanúhegy, amely már nem is a Balaton-felvidéken, hanem a Kisalföldön található és ezzel a Kisalföld legmagasabb pontjának számít. Már messziről jól kivehető jellegzetes alakja. Nevét állítólag a rengeteg sombokorról kapta, amely régebben teljesen ellepte a hegyet.
Várdomb
Maga a csúcs a Zalai-dombság Egerszeg-Letenyei-dombság nevű kistáján helyezkedik el, amit keletről a Principális-völgy, nyugatról a Válicka-völgy határol. A térségben az észak-déli gerincű dombhátak sorakoznak, ezek egyikén van a Várdomb. Ha az agyagos talaj át van ázva, már egy kis mennyiségű eső miatt is nehezebben járhatóak a turistautak.
Zengő
A Mecsek nem csak fizikálisan oszlik két nagyobb részre, hanem a felépítésük is nagyban eltér. A Zengő a Kelet-Mecsekben található, amelyet elsősorban nem vízáteresztő üledékes illetve magmás kőzetek alkotnak. Felszíne erősen tagolt, a hosszabb bérceket mély völgyek szegélyezik.
Teljesítők
Békés Eszter (1968)
Tarnai Máté (1975)
Maller Károly (1945)
Soós András (1993)
Romacsek Tamás (1971)
Kührner Ádám (1990)
Sárközy Zsolt (1970)
Kelemen László (1973)
Had András (1953)
Nyomárkay Viktor (1966)
Információk
| A túramozgalom neve | Csúcsrajárás |
| Állapot | Aktív |
| Felkeresendő csúcsok száma(alap fokozat): | 18 |
| Felkeresendő csúcsok száma(kiemelt fokozat): | 30 |
| Szintidő | A túramozgalomnak nincs időbeli korlátja |
| Tájékoztató | Innen letölthető (2017.04.11 – v1.6.1) |
| Alkalmazás | Csúcsrajárás(jelenleg csak androidra). Az alkalmazás használatához regisztrálnod kell és miután telepítetted, olvasd el a felhasználási feltételeket is. Reméljük tényleg megkönnyíti a csúcsrajáró túrázók dolgát. Ha az alkalmazást használod, nem kell a kérdésekkel, válaszokkal és a tájékoztatóval foglalkoznod. Az alkalmazás itt érhető el Az adatfelhasználási nyiltakozat |