
Őszi 30-as teljesítménytúra a Burok-völgyön keresztül
Már nagyon hiányzott a túra, errefelé még nem jártam, ezért mindenképpen el akartam jönni. A táv sem volt vészes és a tesómat is el tudtam cipelni. Mondtam neki, hogy csak 26 km, alig van szint


Már nagyon hiányzott a túra, errefelé még nem jártam, ezért mindenképpen el akartam jönni. A táv sem volt vészes és a tesómat is el tudtam cipelni. Mondtam neki, hogy csak 26 km, alig van szint

A túra nappali verzióját mindig március 15-én rendezik, ezzel ellenkező irányban, az éjszakait pedig augusztus 20 előestéjén. Az útvonal érinti az összes kisvasúti állomást, és közben olyan nevezetesebb helyeket, mint pl. a János-hegy, vagy a Hárs-hegy

Most Remeterétről indultam, itt hagytam abba a DDK-t legutóbb. Bőven volt időm, így legalább nem kellett rohannom, mint a múltkor, amikor itt szálltam fel a buszra. Nem is fáradtam el annyira, mint akkor, és az emelkedőket is könnyebben vettem, annak ellenére, hogy úgy éreztem, a táskám is nehezebb volt most

Ha jól rémlik negyedszer indulok el éjszaka bólyákat leszedni. De most egyedül. Nem érdekel a sötét erdő, meg ilyen hülyeségek
Terveim szerinti utolsó előtti kék túra szakaszt jártam be. Nem akarok sokat szarakodni a dologgal, így is sokáig elhúztam, inkább hosszabb szakaszokat járok be. Tömegközlekedésileg ez jött ki jól

A háromnapos túra második csúcsa volt a Muntanitz. A hegy a semmi közepén van, elég messze minden falutól. Kis fejtörést okozott, hogy milyen útvonalon menjünk fel, hogy ne legyen túl hosszú a túra, ne legyen nagyon nagy a szint, és lehetőleg a visszafelé tartó úton se legyen nagy emelkedő
A parkolóban megette mindenki a maga konzerv főzelékét, amire a helyiek is csodájára jártak. Különöen a juhi zsírban tocsogó lencsefőzeléke nyerte el két osztrák nyugdíjas tetszését. Miután elköltöttük kevésbé igényes, de annál kiadósabb estebédünket, visszaindultunk a szállásra, és még világosban oda is értünk

Egyesületünk első kombós túrája volt. Bicikli + gyalogos + vizitúra. Mindegyikből volt egy kicsi, igazából egyik sem volt megerőltető

A DDK egy szakaszát jártam be a jégesőzés befejeztével. A Hármas-hegyről az aszfaltúton leereszkedtem a Köves-tetőig, itt tértem rá a kék jelzésre. Ezt a szakasz Árpádtetőig már megjártam Natasával pár éve, most csak azért csináltam meg még egyszer, mert akkor Árpádtetőn nem tudtunk normálisan bélyegezni

Idén nem a Szurdok túrát választottuk, hanem inkább a Bükkbe mentünk a Bükk Fennsík túrára. Először a hosszabb, 50-es távon akartunk indulni, de végül inkább úgy döntöttünk, hogy a 25-ösre nevezünk és utána még megkeresünk pár forrást a Bükk Forrásai túramozgalom keretében. Igy legalább nem 5-kor, hanem negyed hétkor is elég volt indulni